Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

6 Horusitzky Henrik hátak szabják meg, amelyek az egyes völgyecskéket egymástól elválasztják. Ilyen jelenlegi és régi felszíni vízfolyások a Rákospatak völgye, az egykori Városligeti-patak völgye, továbbá a Tisztviselő-telep felől, az Orczy-kerten át egykor folyt kis csermely és a Ferencvárosi-pályaudvar környékén levő névtelen kis •csermely, amely a többihez hasonlóan ugyancsak északnyugati irányban folydogált. A Kuttó-dülőn, az Óhegy alján fakadó forrásokból származó patakocskák már inkább déli irányt vettek fel. A régi gubacsdülői lóversenytér környékén még nem rég folyóvizek délnyugati irányban törekedtek a Duna felé. A vízszintes, illetve közel vízszintes mozgás mellett a talajvíz függőleges irányban is változásoknak, mozgásnak van alávetve, amennyiben tükre időnként különböző magasságokat ér el, ingadozásokat mutat. Előfordul nem egyszer, hogy a talajvíz annyira felemelkedik, hogy a közelben levő temető-, trágya-, vagy egyéb beszennyezett gödrökkel egy szintbe esik, amikor a talajvíz utólagosan ismét megtelik egészségtelen alkatrészekkel stb. A talajvíz beszennyeződése igen sokféle módon történhetik, úgyhogy erről köteteket lehetne írni, mint általában a talajvíz kérdéséről.** Én csak azért érintettem ezt a témát a fenti pár sorban, hogy rámutassak a tanulmányomban bemutatott hidroizohipszák, azaz a talajvíz horizont-görbéinek a jelentőségére, amelyekből a talajvíz tükrének alakja rekonstruálható és a talajvíz áramlásának iránya minden pontra nézve megállapítható. Megállapítandók tehát, hogy a talajvíz-viszonyok teljes ismeretéhez jussunk, a talajvíz vízszintes áramlásának jelenségein kívül a víz tükrének függőleges irányú változásai is, tehát, hogy a vízszint milyen ingadozásokat mutat. A talajvíz maximális és minimális állásának ismerete közegészségügyi, csatornázási, építkezési és egyéb gyakorlati szempontokból fontos. A talajvíz függőleges ingadozásainak megismeréséhez azonban több évi mérések szükségesek, mégpedig ugyanazon megfigyelési ponton, szabályos időközökben. E célból ajánlom, hogy megfelelő helyeken több állandó fúrlyuk létesíttessék, hogy azokban a talajvíz-horizont változásait pontosan mérni lehessen. Ezidőszerint ilyen adatok hiányában a talajvíz függőleges változásairól pontos képet nem adhatok. A talajvíz vízszintes mozgásáról azonban, a meg** Lásd részletesebben dr. Horusitzky Ferenc: „Közegészségügy és hidroseológia" című értekezését. (Közegészségügyi Értesítő, 111. évfolyam, 4. szám, pag. 60—64. Budapest, 1927. év április 15-én.)