Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

14 Horusitzky Henrik V. kerület (Lipótváros). Az V. kerület a IV. kerülethez csatlakozik és a Duna mentén északfelé húzódik. Határai: délről a Deák Ferenc-utca és a Deák Ferenc-tér, keletről a Vilmos császár-út, a Berlini-tér és a Váciút, északról a Dráva-utca és nyugatról a Duna folyam. Területe, a Duna területe nélkül, 259.15 hektár. A kerületet itt már az új beosztás szerint határoltam körül. Az eddigi V. kerület a Váci-út mentén egészen Budapest északi határáig, a vasúti hídig terjedt. Az V. kerület is a Duna pleisztocénkori partján belüli területre, az áradmányos területre szorítkozik, amely még jelenleg is kiegyengetési munkálatok alatt áll. A felső rétegeket tekintve tehát itt is csak a holocénkori természetes, majd mesterséges lerakódásokról lehet szó. A hordképes alapkőzet itt is az oligocénkori, az úgynevezett kiscelli plasztikus agyag, amely közvetlenül a holocén feküje. A települési viszonyok ugyanazok, mint azt a IV. kerületben vázoltam. Az egész terület felszíne kis teknöszerű bemélyedés. Nyugatról és keletről magasabban feltöltődött part határolja, amely mind a két oldalról átlagban 9 méteres, a közepe felé horpadásszerű mélyedményből áll, amerre a Duna ártér-lapályai terjedtek. Ezek a lapályok úgy 7 és 8 méter körüli magasságokban feküsznek. Vannak még fel nem töltött háztelkek, amelyeknek magassága a Duna 0 pontja felett még ma is csak 2—4 m, de ezeket már különkülön feltüntetni nem lehetett és nem is érdemes, mert előbb-utóbb ezek sorsa is a feltöltés lesz. A Lipót-körúttól délre már valamivel egyenesebb felszint mutat a Lipótváros területe, attól északra azonban még meglehetősen gödrös és egyenetlen. A kiscelli agyag helyzetéről felvilágosítanak a következő számok. A holdutcai vásárcsarnok alapja a Duna 0 pontja alatt átlagban — 3.5 m-nyire fekszik. Az országház fundamentuma kb. — 4.5 és —5.5 méter mélységben van. Az újpesti rakpart alapkőzete a Duna 0 pontja alatt —3 és—6 m között változik. A Drávautca közelében a Dunához viszonyítva — 1 és — 2 m körüli mélységeket ér el a kemény agyag. Ha a felszin magasságát átlagban 9 méternek vesszük, akkor a holocén 10 sőt 16 méter vastag, amiből a szemetes törmelékre hol csak 1—2 m, hol 10—13 m esik. A talajvízi viszonyokra áttérve, itt is először a normális talajvíz helyzetéről szólok és csak azután térek át az 1920. évi magas vízállás adatainak ismertetésére. Ebben a kerületben az elöljáróságtól nem tudtam semmi adathoz jutni. Az 1920. évben.