Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)
Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata
Budapest talajvize és geológiai vázlata 15 mint más elöljáróságok, az V. kerületi elöljáróság is kapott hivatalos felszólítást a kutak pontos összeírására. A felszólításra azonban nem jött válasz. Az 1934-ik évben, amikor jelen munkám öszszeállítását megkezdtem, ismét hivatalosan felszólíttatott az elöljáróság, hogy a meglévő ásott kutak jegyzékét állíttassa össze. Erre az V. kerületi elöljáróság 23101/934. szám alatt következőképen válaszolt: „Hivatkozással az 130231/1934. sz. utasítására tisztelettel jelentem, hogy az V. kerület területén kutak nincsenek. Szeptember 5." Le kell szögeznem, hogy az egész mai V. kerületben átnézetes bejárásom alkalmával a fenti hivatalos megállapítással szemben hét kutat sikerült megfigyelnem. A megkisebbített V. kerületben a különböző időkből származó adatok alapján a normális talajvíznívó, a Duna 0 pontja felett, + 0.15 — + 1.76 m-rel méretett. A holdutcai vásárcsarnok építkezésénél a víz + 1.60 m-nyire volt. Átlagosan a talajvíz + 0.80 m magasságban mozog. A Duna vízállása ugyanabban az időben többnyire a talajvízzel közei egyenlő magasságú. A Bazilikánál a talajvíznívót valamivel magasabban, a Berlini-téren ismét alacsonyabban mérték. A Szalay- és Falk Miksa-utca keresztezésénél mélyeszteti fúrásnál a Duna 0 pontja alatt mérték a talajvíz szintjét — 0.63 m-ben, amikor a Duna vízállása + 0.74 m volt. A talajvízszintnek a Duna vízszintje alá való süllyedése erősen kétséges, s azért úgy az utóbbi, mint a Dráva-utca melletti adatok általában kétes értékűek. Fenntartással kell fogadni azt a három adatot is (58., 60., 61. sz.). melyek az 1919. évből származnak és 2.50, 3.84 és 3.95 m-ben jelzik a talajvíznívót, s az 59. jelzésű fúrás adatát, mely 1934-ből + 3.63 m-nek mondja a vízállást, amikor a Duna vize csak + 1.05 m-nyire állott a hivatalos jegyzés szerint. Ugyanennél a fúrásnál 0.25 m-től 1.50 m-ig a talaj, az észleletek szerint bűzös volt. Ez a négy adat, bár egymással egészen egyezik, az ottani talajvízgörbéktől nagyon eltér. Az oka ennek egyelőre ismeretlen. A talajvíz áramlása a Dunával párhuzamosan déli irányban mozog, ahogy az alapkőzet lejtése is esik. Ezen altalajbeli vízfolyásba ömlenek a közeli pleisztocén partból fakadó források vizei is. A talajvíz aggresszívitására nézve az 1934. évi adatok alapján a vizsgálat szerint a vízmintákat SO.j-ra megelemezve a következő adatokat kaptuk:
