Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 137 Magyarázat az V. számú melléklethez. Az V. számú melléklet azon területeket szemlélteti, melyeken fúrások útján tőzeges földekre akadtak. Evvel kapcsolatosan megfelelő jelzéssel azokat a völgyeket is kijelöltem, ahol erősebben humuszos földek fordulnak elő az altalajban, amelyek között gyakran még a felszínen is nádas, zsombékos, vizes mélyedmények találhatók. Megjegyzendő, hogy tőzeges területek alatt nem kell tiszta tőzegre gondolnunk, hanem agyaggal, homokkal különböző mértékben kevert tőzeges földre, turjánra s más hasonló, laza, könnyű talajra, amely a legkisebb nyomás alatt is összesajtolható s így hordképessége erősen korlátolt. Az ilyen talaj fizikai viselkedését befolyásolja az, hogy milyen vastag takaróval bír és hogy mennyire van talajvízzel telítve. Ezeket a tőzeges képződményeket itt 0.20—5.00 m-es fedőréteg takarja. Ez a takaró vagy az alluviális patakhordalékból, vagy ráfújt homokból áll. A legnagyobb tőzeges teriilet a Rákospatak és a Városliget között fordul elő, ahol a tőzeg homokkal van fedve annyira, hogy nem is lehet sejteni a tőzeg jelenlétét az altalajban. A többi helyeken már csak kisebb foltokban észleltek hasonló anyagot, részint valamelyik patak szélein, részint a homokbuckás területen levő mocsaras mélyedményekben. A felrajzolt tőzeges területek és foltok határai természetesen kismértékben módosulhatnak a fúrások számának szaporodásával, s az sincs kizárva, hogy új, hasonló foltokra is akadunk még. A Dunamentén a Duna áradmányos területét is feltüntettem, amely a most már alig észrevehető pleisztocén partig terjed. Ez keresztül-kasul volt szelve kisebb-nagyobb Duna-ágakkal, az ezek környékén levő mocsarakkal és partmenti ligetekkel. Ma már az egész terület ki van egyengetve, csupán a megejtett fúrások árulják el, hogy a terület szeméttel, főleg azonban a Dunából kikotort talajnemekkel van feltöltve. Ezen térképet tehát főleg gyakorlati szempontból mellékelem, tájékoztatásul arra nézve, hogy hol kívánnak az építkezések e különleges körülményeket is tekintetbe vevő alapozást. A hordképes altalaj felszínének magassági görbéit feltüntető térképemmel együtt, így az építész alapozási kérdésekben megfelelő útmutatást nyer.