Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

138 Horusitzky Henrik II. Hidrológiai áttekintés. A talajvíz definícióját a bevezető részben megadtam. A csapadék beszivárgásából származó talajvíz függ tehát az évi csapadék mennyiségétől és azon képződmények geológiai viszonyaitól, amelyekben a talajvíz mozog. A helybeli évi csapadék menynyisége 600—700 mm körül szokott lenni. A beszivárgás mértékét és útját a geológiai viszonyok irányítják, tehát ezek szabják meg a helyi talajvízi viszonyokat. Egészen a Cserhát-, Mátra-hegységekig kell elvándorolnunk, ha a Főváros alatti talajvíz legtávolabbi eredési helyét keressük, a talajvízre ható legközelebbi tényezőül pedig a Duna mindenkori állását is tekintetbe kell vennünk, amely, mint már igen sokszor hangsúlyoztam, főleg közvetve gyakorol hatást talajvíz-állásainkra. A Duna-víz évi átlagos állása a 0 pont felett körülbelül + 2.50 m. Eddig észlelt legmagasabb vízállásai voltak: az 1838. évben + 9.67 m. az 1850. évben + 7.14 ni. az 1876. évben + 7.79 m, az 1891. évben + 6.89 m, az 1897. évben + 6.82 m, az 1923. évben + 6.84 m stb.

2 Az 1920. évi magas talajvízállás a normálisnál 1—2 m-rel magasabban mozgott. A legalacsonyabb vízállás valamivel a 0 pont felett szokott lenni. 0 pont alatt a Duna vízállását még eddig nem észlelték. A Duna vízállása azonban közvetlenül csupán a Duna árterületén befolyásolja a talajvízállást s ott is főleg a Dunához közelebbi részeken. Távolabbi részeken a magasállású Duna-víz csak közvetve, a keletről jövő talajvizek visszaszorítása által emeli a vízszintet. Hogy a Duna vize mennyire hatol a Főváros alá, azt a következő .egynéhány adatból láthatjuk. Normális Duna-vízálláskor a Dunából származó talajvíz is körülbelül ugyanabban a magasságban van. Az V. kerületben 26., 27., 65., 66., 68. számú helyeken, a talajvizet + 0.18 — +1.76 m-nél, átlagban + 0.90 m-nek mérték a 0 pont felett s ugyanakkor a Duna-víz + 0.88 — + 1.05 ni, vagyis átlagban + 0.91 m magasan állott. A IV. kerületben, az 1., 2 Az 1838. évi magas Duna-vízállást a Ferencrendi templom és a Rókuskápolna homlokzatán örökítették meg. Az előbbiről a Ferenciek-tere és a Kossuth Lajos-utca sarkán egy szép bronzrelief emlékszik meg a nagy árvíz hősének, Wesselényi Miklós bárónak emelve emléket. A vízállás-jelzés a templom nyugati oldalán van 70 cm-nyire a járda felett. Hasonló kis márvány tábla van a Rókus kápolna homlokzatán, a Rákócziút és Gyulai Pál-utca sarkán, ahol az 1935. év március hó 15-i vízállás jelzése látható. A táblácska a járda felett 150 cm-nyire van elhelyezve.