Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 101 MAGYARÁZAT A III. SZÁMÚ MELLÉKLETHEZ. A III. számú melléklet két hosszszelvényt ábrázol; az egyik, az É—D-i irányú, a Népligeten keresztül húzódik, a másik a Ny—K-i irányú, a Városligetet szeli. Ezen két szelvényt a székesfővárosi vízmüvek igazgatóságától kaptam. A szelvények alapjául szolgáló fúrásokat Geönczy Pál ellenőrizte. A szelvények torzítási mértéke 1:50 arányú. Az É—D-i szelvény a pestújhelyi Neptun-u.-tól indul és a kispesti Wekerle-telepi főtérig tart. Ebbe az irányba esik az 1,186,400 inkiterjedésű Népliget. A szelvény nem mutat nagy magassági különbözeteket. A felszín csak + 18.83 — + 22.50 m között változik. A terület homokbuckás takaróból áll, alatta vékony lösz-szerű agyagréteggel, amelynek fekiije pleisztocénkori homokos-kavicsos hordalék. Ez utóbbiban mozog a talajvíz. Vízszintje a felszíni domborzathoz simul. Az alapkőzet ezen a vonalon véletlenül három geológiai kori üledékből áll, melyeknek fekvése a Duna 0 pontjához viszonyítva + 12.00 — + 15.00 m között ingadozik. A Ny—K-i szelvény a 972,838 m

2 kiterjedésű Városligetet szeli, s a Dunától a Kerepesi-útig terjed. A Dunánál a feltöltött terület + 8.54 m, a Kerepesi-útnál + 20.16 m magasan fekszik. A homokos felszín kissé hullámos, a hullámok között lassan feltöltődő laposabb területekkel. A Városligetnél egy mélyebb résszel találkozunk, majd a Váci-útnál a pleisztocén parttal. Ezen túl a Duna áradmányos részén a dunahordalék és feltöltés egyenesíti ki a felszínt. A talajvíz itt kissé nagyobb esést mutat, miután a Kerepesiútnál + 19.30 m-nél érhető el, s a Dunánál + 3.50 m-nél folyik bele. Az egész szakasz 8,450 m hosszú. Ezen a vonalon 15.S0 mnyire esik a vízszint, ami 100 m-en 19 cm esésnek felel meg. Ezeket a vizeket ajánlatos felfogni, vagyis a főváros alá nem engedni, mert ezek kellemetlenkednek főleg az alagsoros lakásokban és pincehelyiségekben. Az alapkőzet a teriilet felső részén + 17.74 m-től egészen a 0 pontig esik, majd a törési vonulnál egy nagyobb völgyiiletet alkot és a Váci-útnál ismét egy antiklinálist képez, a Margit-sziget felé bizonyos lejtéssel. A Váci-útnál az alapkőzet a 0 pont alatt egy és fél m-nyire van, míg a Margit-szigetnél hozzávetőleg —5 m-nél kezdődik. A viszonyokat a megfelelő szövegrészekben vázoltam bővebben.