Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

100 Horusitzky Henrik XIV. kerület. Az új XIV. kerület három kerület töredékéből, mégpedig a VI. kerületnek a MÁV és az Erzsébet királyné-út közti részéből, a VII. kerületnek az Aréna-úttól északra fekvő területéből és az eredetileg a X. kerülethez tartozott Rákosfalvából s a Horthy Miklós-kertvárosból áll. Ez a kerület a következő városrészeket egyesíti: a Rákosi-réteket, a Hermina-mezőt, a Törökőrt, Zuglót, a Horthy Miklós-kertvárost, Rákosfalvát és a Grassalkovichdombot. Határai a következők: nyugatról a MÁV-vasúti pályatest, délről az Aréna-út, keletről a Kerepesi-út, északról Sashalom, Rákosszentmihály, Pestújhely és Rákospalota. A terület nagysága 1849.61 hektár. A XIV. kerületet éppenúgy, mint az előbbi XIII. kerületet a Rákos-patak osztja két részre, a patakról északra és délre fekvő területekre. Az északi hosszúkás földsáv a nyugati pályasíntől a Kerepesi-útig emelkedik, a határtól a Rákos-patak felé pedig esik. Az Öv-utcát véve irányul, amely közel a határhoz és vele csaknem párhuzamosan húzódik, a terület hepehupás felszíne nyugati végén, a MÁV-nál + 13.00 m, az Erzsébet királyné-útnál kb. r 15.00 m, a Kerékgyártó-utcánál + 17.00 m, a Zsolnay-féle porcellángyár előtt + 18.65 m, a Lipótvár-utcánál + 19.00 m, az Egressy-útnál + 19.20 m, a Mogyoródi-útnál + 19.65 m és a Füredi-útnál kb. + 20.00 m magasan fekszik a Duna 0 pontja felett. A terület hullámos, amennyiben a Rákos-patak áradásos területei, mellékvölgyecskéi, majd a környéken levő pocsolyák teszik változatossá a nagyjából délnyugatfelé lejtő homokos domboldalt. A domboldal lejtése nagyjából a következő: az Eperjesi-út vonalán + 13.00 m-től + 11.30 m-ig, az Erzsébet királyné-úton + 14.40 m-től + 12.00 m-ig, az lstvánffy-utcában + 18.55 m-től + 13.00 m-ig, az Egressy-úton + 18.00 m-től + 15.00 m-ig lejt. A Füredi-úton. az alluviális területen is, az Öv-utcától a Rákospatakig 1.00 méterrel esik a Rákos-völgy jobboldali lejtője. Ezen az oldalon a Rákos-patakba a Csömöri-úton, a Miskolciút feletti homokbupka aljától, egy árokszerű kis csermely folyik, továbbá az Egressy-út mentén, a határnál levő mocsaras területet csapol le egy mesterséges árok s végül a Cinkotai-út és a Fogarasiút keresztezésénél, a homokbucka alján van egy forrás, amely ugyancsak a Rákos-patakot táplálja. A Rákos-patak maga ezen az útvonalon, vagyis a Füredi-úttól a MÁV és a Laborfalvi-út keresztezéséig, 4700 méter hosszú szaka-