Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 9 IV. kerületben 1 — 21, V. „ 1—72+1 pótszám, VI. „ 1—36 + 8 pótszám, VII. „ 1—45+1 pótszám, VIII. „ 1- 48, IX. „ 1 — 119, X. 1 — 294 + 3 pótszám, XIII. „ 1 — 158+1 pótszám, XIV. „ 1 —462 + 2 pótszám. Összesen 1255 +16 = 1271 adat. IV. kerület. (Belváros.) Budapest dunabalparti részének legkisebb kerülete a IV. kerület, a legrégibb idő óta beépített városrész. Határai: Vigadótér, Deák Ferenc-utca, Deák Ferenc-tér, Károly-körút, Múzeumkőrút, Kálvin-tér, Vámház-kőrút, Fővám-tér és a Duna folyam. Területe, a Duna területe nélkül, csupán 78.12 hektár. Az egész kerület áradmányos területen épült, amelyen egy kis szigetszerű, hosszúkás földnyelv emelkedett kissé ki, a mai Szent István-tértől (Bazilikától) a Kálvin-térig. Az egykori szigetet kelet felől mocsaras, posványos terület, nyugatról pedig a Duna árterülete határolta. A sziget sokszor, nagy árvíz idején, vízzel volt elborítva, amint azt a nagy budapesti árvíz idejéből a Ferencrendiek templomfalán elhelyezett emléktábla is megörökíti. Az áradások természetesen minden alkalommal elég sok iszapot és egyéb folyó-hordalékot hoztak és raktak le, miáltal a terület időről-időre mindjobban feltöltődött mindaddig, amíg a Dunát nem szabályozták. Azután már csak mesterséges feltöltések révén emelkedett és egyengetődött ki a terület. Az egész Belváros tehát holocénkori (jelenkori), hordalékkal van feltöltve, amely feltöltés a kemény, plasztikus középső oligocénkori, az úgynevezett kiscelli agyagra telepszik. A budapesti, balparti altalajban levő plasztikus agyag korára nézve sokáig bizonytalanság uralkodott a geológiában abban a tekintetben, hogy az az alsó mediterrán emeletbe, vagy pedig az oligocénba sorozandó-e? E tengeri képződményt eddigi munkáimban magam is alsó mediterránnak vettem, azzal a megjegyzéssel, hogy a kor meghatározása bizonytalan. Jelenleg dr. Horusitzky Ferencnek pestkörnyékbeli több éves részletes tanulmánya alapján sikerült bebizonyítani, hogy az alsó mediterránba ez a képződmény nem tartozhatik, mert ebben az időben területünkön a Budai X