Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

10 Horusitzky Henrik hegységhez csatlakozó szárazulat emelkedett ki, melynek nyomai a városligeti artézi kút fúrásában és több pestkörnyéki fúrás szelvényében (Újpest, Pestújhely) is megtalálhatók voltak. Az alsó mediterránkori tenger nyugati partja a főváros területétől jóval keletebbre húzódott. E nézeten van Földvári Aladár dr. is, amint az a Földtani Közlöny 1932. LXII. köt. „A tervezett újabb városligeti artézi kút előkészítő fúrásai" és az Annales Musei Nationalis Hungarici 1929. XXVI. köt. „Adatok a bia—tétényi plató oligocén rétegeinek stratigráfiájához" című cikkeiből kitűnik. Ezek után Pest egész területén, kivéve a Kőbányai domb altalajában levő kavicsokat, oligocénnek veszem és rajzolom a térképekre az addig alsó mediterránnak vélt képződményt." A Belváros alapját tehát oligocénkori agyag képezi. Az elerodált oligocén alap, a Duna lánchídi 0 pontjához viszonyítva (96.59 m az Adriai tenger színe felett), — 3 és — 6 m között fekszik. A kőzet felszíne a Duna felé kissé lejt, majd hirtelen meredekebb partot alkotva, a Duna folyam medrében halad tovább. A Duna, a nagy törési vonal irányában, itt a legmélyebb. Elér — 9, — 10 méteres mélységet is a Duna 0 pontja alatt. A part mentén átlagosan — 7 m, az Erzsébet-szobornál és a volt gróf Károlyi parkban — 4.52 m, a Cukor-utcai iskola udvarán — 4.34 m, a Központi Városháza déli szögletében pedig — 3.77 m mélyen telepszik a hordképes agyag. A képlékeny agyag fedőjét a holocén rétegek alkotják. A legalsó hordalék .kavics és durvább homok, amelynek egy része talán az ó-holocénba sorozható. E felett a kavics csak elszórtan keverődik a homokkal vagy iszappal, leginkább azonban homokos és iszapos rétegek fordulnak itt váltakozva elő, amelyek az egykori felszín termőtalaját is alkották. A hullámosan települő felszín (+ 1.40 — + 8.10) nem lévén alkalmas a városépítés céljaira, az egész terület kiegyengetése és feltöltése vált szükségessé. A feltöltés a legkülönbözőbb szeméttel és törmelékkel történt. így például az Apponyi-téren a Werbőczy-szobor mögött a talajfúró 3.45 m vastag mészkőfalszerű, meglehetősen laza anyagot (?) fúrt át, amelyet 1 m vastag köves törmelék fed. A Duna 0 pontjához viszonyítva a Belváros felszíne így jelenleg 4- 7.10 — + 10.13 m magas lett, eltekintve a hidak járdáinak még jobban emelt helyzetétől. A Belváros átlagos magassága az eddigi adatok szerint + 7.S3 m. A feltöltés vastagsága 1.80—6.60 m-ig változik, vagyis