Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

ifj. Noszky Jenő dr.: Adatok Lókút község vízellátásának kérdéséhez

86 ifj. dr. Noszky Jenő is, hogy erősebb igénybevétel esetében az egyébként tiszta víz zavarossá válik. A víz hűvös, de egy kissé iszapos mellékíze van. A III. számú kút az előbbitől 37 m-re fekszik. Két esztendeje ásták. Mélysége 7 és 8 m közt van; átmérője olyan mint az előbbié. A vízoszlop magassága csak 1 m körül volt. Ez a kút is kővel kirakott és vize is teljesen olyan, mint az előbb tárgyalté. A IV. és V. számú kút már régebben készült. Ezek is kővel kirakott és befedett kutak, mint az előző kettő. Azonos átmérőjük mellett azonban már csekélyebb mélységűek; csak 5 m körül vannak. Vízmennyiségük is korlátoltabb, csak 0.3 illetve 0.5 m magas vízoszloppal birtak. Vizük hosszasabb szárazság esetén még kevesebb is szokott lenni, kissé zavarosak, mellékízük is van. A VI. számú kút ottjártamkor szárazon állott. Mélysége 3 m körüli. Ez is ki volt rakva és be volt fedve. A II—V. számú kutakat a tulajdonosok lakattal lezárva tartják; mert különben erősebb igénybevétel esetén a maguk szükségletét sem fedeznék. A térképembe berajzolt a. b. c. d. e. f. jelzésű források, illetve kutak ottjártamkor, júliusban és augusztus első felében, vagy szárazak voltak, vagy csak megposhadt, erősen szennyezett vizet tartalmaztak. A vízellátás szempontjából tehát teljesen kikapcsolandók. Vizük csak időszakos; a löszből szűrődhetik össze. A lakosság, hogy a vízhiányon segítsen, az ivóvizet lajtokkal, vödrökkel Óbánya pusztáról szokta hordani. Nyáron, mikor a víz mennyisége Őbányán is megcsökken, a lakosság Óbányán túlra, a Putri major mellet fekvő Szarvas kút-ig, vagy még tovább, a Zircről Bakonybél felé vezető út mellett fekvő Téglaház melletti forrásig kénytelen elmenni. Kétségtelen tehát az ismertettek után, hogy a község részére mind égetőbbé válik a vízkérdés megoldása. Mivel a hidrológiai kérdések megoldása csak jól ismert sztratigráfiai viszonyok mellett válik lehetségessé, azért a terület geológiai felépítését kissé részletesebben kell tárgyalnom. A túloldali térképre pillantva azonnal szembeötlő, hogy az uralkodó löszképződményen kívül a terület felépítésében a júra és a krétakori képződmények és a csak egyetlen és egészen kis részleten kimutatott miocén kavics homok képződmény vesznek részt. Amint a térképről látható, tektonikailag igen zavart területtel van dolgunk, úgy hogy a rétegsorrend megállapítása meglehetős nehézségekbe ütközött. Lényeges segítségemre volt az, hogy dr. telegdi Roth Kd-