Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismertetéséhez 51 ben a keményebb vulkánikus rétegek vannak túlsúlyban, ellentétben a völgy talpán levő lágy, illetőleg laza anyagú, magasabb oligocén, stb. rétegekkel. Kisebb terjedelmű és jelentőségű, de egészen sajátságos felboltozódási formák vannak az Ipolyvölgy keleti oldalán, a Karancs és Sátoros andezitlakkolit tömzsei körül. Ezeknél az andezit dómokat környező rétegek kuesztaszerű települése és dőlésviszonyainak periklinális elhelyeződése az erős vulkáni feszültséget mutatja. c) Igazi fiatal, orogenetikus gyűrődéseknek azonban legcsekélyebb nyomát se látni. Pedig a terület keleti részén levő, intenzív bányafeltárások és ezek igazán pontos bemérések alapján készült,, nagyméretű térképei — a tényleges, igazi vezérszintek szigorú, számbavételével, megmutatnák a fentiek legcsekélyebb nyomait is. Igaz, hogy csapásváltozások, elhajlások, stb. mutatkoznak bőven ott is. De ezek egyrészt a többi rétegmozgások következményei, másrészt pedig, pl. a salgótarjáni Károlyakna vidékén, amelynek bányamezője folytatódva átcsap folyónk vízkörnyékére is — az eredeti

1 niedencetelepülést, vagyis a régi süllyedési formákat őrizték meg. d) A fiatalabb rétegmozgások eredményeit tehát elsősorban a törésekben lehet észlelni. A felszínen természetesen jobban csak ott. ahol az egymástól elütő, és aránylag vékonyabb szintek — rétegek egymásutánja sűrűbben váltakozik. Ellenben az egyhangú, nagyvastagságú oligocén rétegeken, vagy a Helvétienkorú schlier agyagokon, továbbá a vastagabb vulkáni takarókon és löszökön, stb. elég ritkán észlelni őket. Legfeljebb az analógiák alapján a tényleg észlelhetők folytatásában lehet valamennyire rájuk is következtetni. Két nagyobbszabású, elterjedtebb, törésrendszer figyelhető meg területünkön. Az idősebb ÉK—DNy-i csapású, ú. n. hosszvető-rendszer. Ennek kifejlődése nem lehet idősebb, mint alsó pannon utáni.. Ugyanis a Lyrceás rétegeket is összetördelték már, mint a cserháti: nagy pásztákon jól látni. A vetők korának megállapításában, t. i. nem tehetünk egyebet, mint azt a réteget fogadni el mérő bázisul,, amelyre még hatott a mozgás. Természetesen ezt megelőzőleg lehettek és voltak is rétegmozgások, törések, még az érintett részeken is, amelyek mint praejudikáló vetők működtek. Ezek újraéledései, továbbfejlődései voltak tehát jórészben a fiatalabb, ú. n. kialakító vetők, amelyek hatása t. i. legutoljára érvényesült, időben felismerhetőleg — a megfelelő rétegösszefüggés megváltoztatásánái. Az idetartozó rendszer vetői területünkön jóval kisebb számban és mértékben jelennek meg, mint a következők. Még a legjobban a 4»