Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

Adatok az Ipolyvölscy hidrológiájának ismertetéséhez 49 és dyke-ok, tömzsök; a szélhordta lösz rétegek és fiatalkori folyólerakódások, forrásképződmények már eredetileg is elég változatossá tették a területrész kérgét. Ehhez járultak azután az endogén erők létrehozta tektonikai folyamatok, melyek átalakító hatásait számba kell vennünk a hidrológiai viszonyok megítélésénél is, mert nem egy helyt döntő befolyással voltak rájuk. Az endogén erők létrehozta, tektonikai folyamatok hatásait két főbb formában észlelhetni területünkön, legalább is a jobban számba vehetett, vagyis átkutathatott fiatalabb képződményeken, illetőleg részeken: az ú. n. gyengébb felboltozódásokban és az erősebb hatásokat létrehozott törésekben, vetődésekben. Lényegileg van még egy harmadik forma is, amely a legerősebb geológiai változásokat hozza létre s így a hidrológiának hidrográfiai ágazatában döntő szerepe van helyenkint; bár mint látni fogjuk nem mindenütt. Ez pedig a süllyedések hatása területünkön, illetőleg a határos részein; mert az utóbbiak számbavétele nélkül az egyes problémákkal nem is boldogulhatnánk. Igaz, hogy a süllyedéseket kísérni szokták nem egyszer az előbbiek, különösen a vetődések; így pl. a Zagyva-süllyedésben, amelynek változatos rétegei az ezirányú megfigyelésekre klaszszikus területet nyújtanak. a) Lényegében — igazi gyűrődésekről is lehet beszélni — a Veporban. Ez a variszcida maradék (DNy-i nyúlványa és folytatása a Gömör-Szepesi Érchegységnek) erősen lekoptatott, összetördelt és jó részében elsüllyedt, valamint a tengeri abráziókkal is lenyesett, permocarbon korú gyűrődés. Részlete a középeurópai, ó-paleozoos geoszinklinálisokban kiképződött, majd ott meggyűrődött s felemelkedett — s azután a hosszú idők folyamán erősen lekopott és összetördelt, de még roncsaiban is nagyszerű hegyláncoknak, amelyeket az Atlanti Óceántól a Eekete tengerig, illetőleg az Orosztábláig annyi helyt kimutattak már Európában. Természetesen az ilyen régi. a peneplén jellegéhez erősen közeledő képződménynél az eredeti szerkezeti formák rekonstruálása sokkal nehezebb, mint a fiatalabb korúaknái. Rendszeres geológiai felvétel, sőt megközelítő leírás sincs róla — a bécsiek említett, átnézetes térképén kívül. b) A többi fiatalabb, ilyesféle hajolt formát, mint nem orogenetikus folyamat eredményét, nem szabad a gyűrődés fogalom alá sorolni. Ezek, ha bizonyos mértékben meg is közelítik azt, legfeljebb felboltozódás számba mehetnek. Hiszen epirogenetikus területeken jöttek létre. Mert a harmadkori, sőt már a krétakori, nagy alp-kárpáti orogenetikus felgyűrődéseknél is, ez a rész, ahogy Prinz Gy. Hidrológiai Közlöny XIV. 4