Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

Szakosztályi ügyek 173 azoknak, akik azt állítják, hogy Karlsbad különböző forrásainak vize, eltekintve hőfokuktól, csak lényegtelenül különböznek egymástól." Hogy mennyire tudják itt, részben szándékosan, részben akaratlanul is a szuggesztív hatást fokozni, azt csak az ítélheti meg, aki hosszabb ideig tartózkodik Karlsbadban. A patakmenti sétány egy sziklafalán egész sereg márványtáblát találunk, amelyeken a legkülönbözőbb nyelveken, köztük magyarul is, prózában vagy versben hálájukat fejezik ki olyanok, kiknek a víz gyógyulást vagy enyhülést hozott. A karlsbadi orvos sohasem ad határozott utasítást a betegének, hanem azt mondja, hogy ezzel a leggyengébb, vagy kevésbbé erős vízzel kezeljük és majd megfogjuk látni, hogy hogyan kell tovább mennünk. Gyakran halljuk, hogy valaki a Sprudeluél elájult, mert orvosi engedély ellenére itta annak vizét és a beszéd tárgya, bárkivel találkozunk, minduntalan a forrásokra térül. Én akkor tartózkodtam hosszabb ideig ott, amikor Karlsbadtól légvonalban 10 kilométernyi távolságban egy bányaüregbe a karlsbadihoz hasonló melegvíz tört be. Ez a körülmény a karlsbadiakat egészen megzavarta. Mindenki azt figyelte, nem fogy-e a források vize és valóságos közösség alakult ki a bennlakók és a fürdővendégek között. Az egyik fél a jólétét, a másik fél az egészségét féltette a források elvesztétől. Mint az elmondottakból láthatjuk, Ausztriában és egyáltalában a külföldön mindent elkövetnek, hogy a gyógyforrások szuggesztív erejét lehetőleg fokozzák, ami annál inkább sikerült nekik, mert maguk is hiszik, hogy a gyógyvízben nem ugyan a babonás Brunnengeist lakozik, de hogy azokban a már ismerteken kívül még ismeretlen gyógyító tényezők rejtőznek. Hogy e felfogás nem alaptalan, arra jellemző a gasteini vizek esete. Még ezelőtt 30—35 évvel annyit tudtunk a gasteini vizekről, hogy. eltekinve attól, hogy magasabb hőmérsékletűek, azok ismert összetétele lényegesen nem különbözik a Duna vize összetételétől és jóllehet a fürdőigazgatóság mindent elkövetett, nem lehetett azokban a melegvízen kívül olyan ható tényezőket találni, amellyel az azokkal elért gyógyító eredményeket magyarázni lehetett. Csak amikor a rádiumot felfedezték, derült ki a gasteini vizekről először, hogy ezekben jól kimutatható mennyiségű rádiumemanáció van oldva és utána, hogy ez az alkotórész a rendesnél nagyobb menynyiségben mindazon vizekben megtalálható, amelyek az ú. n. reumás bántalmaknál hatékonyak. Igaz ugyan, hogy az azóta megejtett vizsgálatok azt mutatják, hogy mesterségesen adagolt jóval nagyobb mennyiségű rádiumemanációval nem tudták azt a hatás elérni amit a vízzel elértek, de közismert tény, hogy nem mindig a mennyiség a fontos és hogy a legtöbb esetben nem lehet a gyógyfürdőn elért eredményeket egyetlen egy tényezőtől várni. Közismert dolog az is, hogy a táplálkozáshoz szénhidrát, fehérje és zsír szükséges. Sokat vitatták, hogy ezeket mikor milyen arányban kívánja meg a szervezet és csak újabban derült ki, hogy ha csak ezeket kapja, úgy elpusztul, hogy ezeken kívül vitamin is szükséges és hogy ebből nem az a fontos, hogy mennyi, hanem az, hogy milyen. A rádiumról is azt tudjuk, hogy kis mennyisége élénkítőleg hat a szervezetre, míg nagy mennyisége pusztítja a sejteket. Némiképpen hasonló az eset a jóddal. Régóta tudjuk, hogy a golyvát és az azzal járó kórt, részben a táplálék jódhiánya okozza és csak újabban mutatták ki, hogy csak rendkívül csekély mennyiségű jód adagolása hat előnyösen, nagyobb mennyiségben adagolva káros lehet.