Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

174 Szakosztályi ügyek 174 Ezelőtt 25—30 éve behatóbban foglalkoztam a budapesti hévforrásokkal. Az erről tartott beszámolómban leírtam, hogy a Gellértfürdő forrásmedencéjében az idő alatt, amikor a Gellértfürdő még megépítve nem volt, viszont a régi Sárosfürdő már lebontatott, az időközben nem használt, Dunába folyó forrásvízből tekintélyes mennyiségű aragonit rakódott le. Ez az aragonit arzént és rezet tartalmaz, jeléül annk, hogy Gellértfürdő forrásainak vize, igen csekély, a rendesen használt eljárásokkal ki nem mutatható mennyiségű arzént és rezet tartalmaz oldva. Hasonlóképen kimutattam, hogy a Császárfürdő forrásainak iszapjában réz található. Nem emlékszem, hogy bárki is e közlésemet figyelembe vette volna; ez feledésbe ment és most külföldről kapjuk a hírt, amely felhívja figyelmünket az egyes ásványos vizekben oldott végtelen csekély mennyiségű nehézfémek, főként a réz élettani hatására. Nem szabad végül elfelejtenünk, hogy a hévvizek igen nagy mélységből kerülnek a földszínére. Minél nagyobb a mélység, annál nagyobb a nyomás. A hőmérséklet, a nyomás és a vízben oldott gázok azon tényezők, amelyek a víznek oldóképességét befolyásolják. Más viszonyok uralkodnak tehát a nagy mélységben, mint a föld felszínén. A nagy mélységből feltörő vízben oldott alkotórészek nincsenek, úgy, mint a mesterségesen előállított oldatok alkotórészei, egyensúlyban. A felszínre került régi elhagyott hévforrások járatain, falait mindig megbontva és köztük a vízből kiválott idegen alkotórészeket találunk, jeléül annak, hogy a vízből, amint felfelé haladó útjában a viszonyok változtak, az egyes oldott alkotórészek kiváltak, viszont mások a környező kőzetekből feloldódtak. A napvilágra lépő hévvíznél sokkal gyorsabb változások mennek végbe, mint a járatokban lassan és zártan szivárgó víznél. A pohárba, vagy kádba kerülő víz hirtelenebbül szabadul fel a nyomás alól és rögtön hűlni kezd. Legelőször a gázok szabadulnak ki abból, majd az oldott szilárd alkotórészek is részbeír kiválnak, részben átcsoportosulnak. Lehetetlen, hogy e változás az annyira érzékeny szervezetre hatástalan legyen. E változások hatásának tanulmányozása is már folyamatban van. Mindenesetre számolnunk kell már most is e körülménnyel és arra kell törekednünk„ hogy a viz minél gyorsabban és minél közvetlenebbül kerüljön a forrásból a fürdőbe vagy a pohárba. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Itt e rövid kis megnyitómban rá akartam mutatni, hogy az ásványos vizekről szóló ismereteink még korántsem lezártak. Még sok, nagyon sok kutatni valónk akad e téren. Természetes, hogy ezek hatása elsősorban élettani kérdés, tehát a tanulmányozásuk elsősorban orvosi feladat, de igen sok olyan kérdés van még, amelyet a kémikusnak, a geológusnak és a mérnöknek kell megoldani. Budapest eddig elhanyagolt hévforrásai kezdenek közérdeklődés tárgyai lenni. Abban a reményben, hogy ez nem marad szalmaláng és hogy ez irányban is sikerül a külföldön már serényen folyó tudományos munkába bekapcsolódva újat alkotnunk, az Évzáró ülést megnyitom.