Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

172 Szakosztályi ügyek 172 alatt kifejlődött specializált tudása volna a főtényezője a gyógyfürdőkben elért hatásoknak. Kétségtelen tény, hogy ezekben az állításokban sok igazság van, de egyáltalán nem tudom magam azokkal teljesen azonosítani és a mi a fő, ez a beállítás akaratlanul is károsan befolyásolja a magyar fürdők fejlődését. Hogy állításomat igazoljam, nézzük csak a fenti tételek egyes pontjait: A hétvégi utazások mutatják legjobban, hogy milyen szüksége van a pihenni kívánó testnek arra, hogy az ember magát a mindennapi környezetéből kiszakítsa. Természetes tehát, hogy a gyógyulását kereső ember is, ha tollával nem tudja egyúttal hivatala vagy hivatása gondját is otthagyni, úgy, ha megteheti, keresse gyógyulását ott, ahol apró-cseprő gondjai már nem tudnak utánajönni és mindenesetre hatásosabb az ivókúra, ha azt megfelelő séta és pihenés, nem pedig a hivatalba szaladás követi. Kétségtelen tény, hogy szuggesztióval rendkívüli hatásokat lehet elérni, de kétségessé válik valamilyen gyógyszer szuggeráló hatása, ha a beteg tudomására jut, hogy az orvos nem is annyira a gyógyszer, mint inkább annak szuggeráló hatásában bízik. Hogy féligmeddig akaratlanul is milyen mértékben tudják az osztrákok a forrásaikba vetett szuggesztív hatásokat fokozni, illetve, hogy mennyire híznak maguk is azok gyógyító erejében, egy kirívó példával tudom igazolni. A világ egy elhagyott zugában, lenn az olasz-osztrák határon fekszik a Gail patak felső völgyében az ú. n. Lesach-völgyben Szt. Lorenzen község. Nem messze innen egy kis mellékvölgyben bővizű forrás fakad, amely bár meglehetősen kemény, bő mésztartalmú, de igen jó ivóvizet szolgáltat. E források mellé a bennlakók egy kis kápolnát és egy kis kazánnal és két-három fürdőkáddal felszerelt fürdőházat építettek maguknak. A fürdőt, miután a víz bő mésztartalma következtében tnésztufát rak le és az épület ezen a tufán áll, Tuffbadnak nevezik s a vízről, noha annak hőmérséklete nem magasabb, mint a budapesti vízvezetéki víz nyári hőmérséklete, de magasabb mint annak a vidéknek évi átlagos középhőmérséklete ezenkívül a víz kevés gipszet tartalmaz oldva, azt írják, hogy kéntartalmú termálvíz. Egy alkalommal az ottani körorvossal beszélgetve szóba került a forrás is, amire az a legőszintébb meggyőződés hangján megjegyezte: „Ez a forrás a Baden—Gastein-i termálvonal folytatásába esik" vagyis az a víz termálvíz, tehát gyógyítóerejű. Fokozva látjuk ugyanezt a nagy osztrák fürdőkben. Gasteinben külön vegyészeti laboratórium van berendezve, ahol a vizet állandóan vizsgálják. De vizsgálják ezeket és úgyszólván évente olvasunk ezekről szóló közleményeket a melyek a bécsi vagy más egyetemek laboratóriumaiból kerültek ki. A gasteini források nagyobbrésze az elhagyott bányaaknákban fakad. Ezek le vannak zárva, de ki van írva, hogy a hét mely napjain milyen időben lehet a forrásokat szakszerű magyarázatot adó vezetőkkel megtekinteni és a fürdővendég a legkülönbözőbb igényeket kielégítő leírásokat talál, a melyek a fürdő történetével, a forrásokkal, a látnivalókkal stb. foglalkoznak. Karlsbadban egy kémikus és egy úgynevezett fürdőtechnikus geológus kutatják állandóan a forrásokat és kötetekre rúg a Karlsbadról szóló tudományos közlemények száma. A legutóbbi ottlétemkor a fürdő vegyésze a különböző források vizeinek hidrogénion koncentrációját feltüntető adatait mutatta meg azzal a megjegyzéssel, hogy „íme ezek is mutatják, hogy mennyire nincs igazuk