Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Posewitz A. Guidó: Súvadások a Rókushegyen

Suvadások a Rókushegyen. írta: Posewitz A. Guido.* A Rókushegy Pasaréti-út és Herman Ottó-út közötti szakaszán a Drasche-féle téglagyár agyagkitermelésével megbolygatta a kiscelli agyagrétegek természetes lejtőjét. A talajvíznek az Ördögárok felé tartó természetes útja megszakadt s így a felső átázott agyagréteg az alsó impermeábilis agyagréteg síkossá vált felületén csúszásnak indult. A bekövetkezett nagy csúszások a Hermann Ottó-úton épült m. kir. Szőlészeti Kísérleti Állomás épületeit veszélyeztették s ezért a kiscelli agyagrétegben több szivárgó rendszert létesítettek, melyek a nagyobb földcsúszásokat már megakadályozták. Az agyagbányászás beszüntetése után Budapest székesfőváros az agyaggödörből parkot létesített. Bár az agyaggödör rézsüit'csökkentette, mégis kisebb súvadások hosszas esőzések után gyakoriak. A súvadások okát megtaláljuk a talajkutató fúrások alkalmával nedvesnek és alatta száraznak talált agyagrétegekből vett minták mechanikai elemzésében. Az agyagrétegek szemcsenagyság összetételéből ugyanis megállapítható, hogy a kiscelli agyag felső, világosabb színű rétegei, részben a mállás, részben a travertinó darabok által megnövelt Ca tartalmú talajvíz koaguláló hatása folytán, más mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a még minden behatástól mentes kék kiscelli agyag. Nagyobb a pórustérfogata, nagyobb a vízfelvevő-és vízvezető képessége. Ahhoz tehát, hogy a veszélyeztetett területen a talajvizet tökéletesen felfoghassuk s ezzel a súvadásokat megakadályozhassuk, a szivárgókat a még minden behatástól mentes kék kiscelli agyagig kell lesüllyeszteni. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1933. december 20-i szakülésén.