Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Rohringer Sándor: Talajvízszínmegfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén

10 Rohringer Sándor Megfigyelhető, hogy a talajvíznek szaporodása alulról felfelé menőleg, apadása pedig a terület felső szélétől annak alsó része felé megy végbe, ami természetes is, mert a terület esése nem egyenletes, a középső és alsó rész nagyon csekély esésű és így az őszi esőzések beálltakor előbb a terület alsó részén gyűlik meg a talajvíz és ez a duzzadás felfelé terjed, annál inkább, mert a víz zárt szelvényben mozog, vagyis szét nem terülhet. Apadásnál fordítva áll a dolog. A területre 1933. március 6-án esett átlag 20 mm csapadék, melyet Fülöpszálláson 44 mm-re mértek, s ez a főcsatornában önálló árhullámot idézett elő, amelynek lefolyási ideje 21 nap, a kulminációs vízhozam 5.90 m

3/sec volt. Miután már a csatornában megelőzőleg az enyhe tavaszon olvadó vizekből 3.00 m

3/sec víz folyt, az említett dús eső 2.9 m

3/sec-mal szaporította meg a lefolyó vizet. A 21 nap alatt lefolyt árhullám 2,331,000 m

3 vízmennyiséget tett ki, amelyből az egész 1,121 km

2 gyűjtő területre 1.28 m

3 víz esik másodpercenkint, ami hektáronkint és másodpercenkint csak 0.011 liternek felel meg, ez az egész területre egyenletesen elosztva csak 2 mm volna. Miután feltehető, hogy a víz főleg az át nem bocsátó területről, tehát 506 km

2-t kitevő kötött területről folyt le a felszínen, akkor is talán csak a csatornák két partján bizonyos keskenyebb