Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Emszt Kálmán dr.: A Császráfürdő forrásainak elemzése

A Császárfürdő forrásainak elemzése. írta: Emszt Kálmán dr. A Császárfürdő területe a Duna ártéri síkján fekszik, de már a fürdő közelében meredek lejtővel kiemelkedik a Duna szintjéből a Budai-hegység alacsonyabb elődombjainak, a Rózsadombnak, Ferenchegynek, Rókushegynek, Szemlőhegynek a csoportja. A Rózsadomb—Szemlőhegy stb. csoport területén a Budai-hegységet felépítő változatos képződménysorozatból a triaszkori dolomitot, az eocén korszak ú. n. nummulinás—ortofragminás mészköveit, briozoás márgáit, a budai márgát és az oligocénkori ú. n. kiscelli agyagot ismerjük, így a Császárfürdő közelében is ezekkel a képződménycsoportokkal találkozunk a felszíni feltárásokban. A triaszkori dolomitcsoport kőzeteit, amelyek a Budai-hegység legrégibb képződményei, a Császárfürdő közelében az óbudai cementgyár nagy fejtőjében láthatjuk. A Budai-hegység geológiájának egyik kiváló kutatója, Szabó József a dolomit jelenlétét a Császárfürdő táján is feltételezte. Ujabban pedig a Császárfürdő monografikus feldolgozója, Máday Lajos a Császárfürdő gazdasági épületének udvarán levő forrás fenekéről említi a dolomitot. A Rózsadomb—Szemlőhegy stb. csoport többi részében pedig, amint ezt néhai Pálfy Móric legújabb vizsgálatai révén tudjuk —, a háromféle eocénkori képződmény három keskeny, Ny—K-i irányban húzódó szalagban helyezkedik el. Az oligocén kiscelli agyagcsoportot csak a Szemlőhegy K-i lejtőjéről ismerjük. így a Császárfürdő épületei mögötti magas falban a budai márga kemény padjait találjuk. Szabó József és Molnár János a Császárfürdő közelében, az ú. n. Malom-tónál a budai márga alatt a nummulinás—ortofragminás mészkövet is említik. Az említett mészkőnek jelenléte, minthogy az a Malomtó vízszíne alatt volna, ma nem állapítható meg. Amint erre újabb megfigyelés utal, legalább foszlányokban valószínűleg a briozoás márgacsoport is meg van a Császárfürdő közelében. Így — bár esetleg csak foszlányokban — a Szemlőhegy csoportját felépítő