Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Emszt Kálmán dr.: A Császráfürdő forrásainak elemzése

78 Emszt Kálmán dr. Itt képződményeket mind megtaláljuk a Császárfürdő közvetlen környékén is. A hegység lábánál levő lapos térszínen a Duna régebbi őalluviális kavicsait találjuk a Császárfürdő környékén s alattuk a budai márga csoportja, illetőleg a Dunához közelebb eső részeken esetleg már az oligocén kiscelli vagy a mediterrán agyagok csoportja következik. A hegységperemnek a Duna síkjára való hirtelen, merev vonallal való esése a képződmények rendes településében bekövetkezett zavarok valószínűségéről beszél. Amint az már a régebbi vizsgálatok során kiderült, a Császárfürdő vidékén is áthalad az a hatalmas, É—D-i irányú törésrendszer, amely a Budai-hegység K-i szélét letörte és amint ismeretes, a Duna jobb partján felszínen levő dolomitot (Gellérthegy) a Duna vonalától K-re a mélybe levetette (a városligeti artézi kút fúrása 970 m-ben érte el a dolomitot). Részben hasonló, — törésekkel kapcsolatos — részben kis oldalnyomásokra visszavezethető felboltozódásokat a Szemlőhegy csoportján belül legújabban Pálfy mutatott ki. Az ő megállapításaiból tudjuk, hogy a Szemlőhegy csoportján áthaladó ilyen szerkezeti rendszernek s az említett főtörésrendszernek metszési pontja a Császár- és Lukácsfürdő környékén van. Ezeknek a kéregmozgásoknak eredménye a Császár- és Lukácsfürdő forrásainak létrejötte. A Császárfürdő forrásait 1721 óta többször vizsgálták meg, az ujabb időben pedig a források tulajdonosa, a főtisztelendő Irgalmas Rend gyakrabban ellenőriztette a forrásvíznek kémiai alkatát. így az 1890—1893—1918-ik évekből vannak részletes, megbízható elemzések. A Császárfürdő Igazgatóságától kapott megbízásból, a mult évaugusztus havában végeztem el újból az összes források helyszíni és belső laboratóriumi vizsgálatát, melyeket a következő összeállításban ismertetek.