Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai

24 Vitális Sándor dr. fel. A Mecsek-hegység földtani felépítését röviden az alábbiakban ismertetem: A hegység déli peremén egy nagy, nagyjában nyugat-keleti irányú törés mentén, Pécs városa északnyugati szélén mint legidősebb kőzetek, roncsokban a gránit és csillámpala jelennek meg. E nagy hosszanti törés mentén a gránit-vonulat a fiatal neogénben lesüllyedt és összefüggő vonulatot alkot a mélységben a íazekasboda-mórágyi gránit-vonulattal. A Pécs melletti Meszespusztán az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya R. T. meszespusztai fúrásában* és Ófalunál a külszínen a fülltet találjuk a gránitvonulat által köpenyszerüen felnyomva, mely a Mecsek-hegység legrégibb képződménye. A lesüllyedt gránitmagtői északra a legidősebb üledékes képződmény a perm-homokkő, melyet Bükkösd községtől Cserkútig követhetünk s ez alkotja a Mecsek-hegység központi magját. E központi mag körül a fiatalabb mezozoós kőzeteket látjuk egy dómszerű antiklinálisban elhelyezve. A perm-homökkőre Böckh alsótriasz verrukáno-konglomerátja települ s erre pedig a Böckh által ugyancsak alsótriaszba sorozott jakabhegyi homokkő. Vadász a verrukánot és jakabhegyi homokkövet a permbe helyezi. A jakabhegyi homokkőre az alsótriaszkorú werfeni (seisi és campili emeletbe tartozó) palák, márgák és mészkövek települnek. Az alsótriasz-rétegekre a középsőtriasz kagylós mészköve települ. A kagylós mészkő a Mecsek-hegységben cca. 60 km

2 területen van .a falszínen. Mivel ebből a középsőtriaszkori kagylós mészkőből tör fel a sikondai hévvíz, ezt részletesebben ismertetem. A kagylós mészkő jól rétegezett, tömött, de összetöredezett, gyűrt, repedésekkel átjárt és morzsalékos. Vastagsága cca. 600 m. Rétegei legtöbb helyen meredeken állanak. Színe fehér, világos sötétszürke és vöröses. A mészkő helyenkint dolomitos padokkal váltakozik. A mészkő hasadékait a régen képződött termák, hegyi kréta illetve dolomit lisztje tölti ki, amit a mánfai kőlyuk körül és a sikondai fúrásban figyelhettem meg. A kagylós mészkövet Böckh kövületek alapján helyezte a középsőtriaszba. A kagylós mészkő a dómszerű antiklinálist északról köpenyszerüen veszi körül (dél felé a főhosszanti törés elvágja) és ettől északra egy másik anti* A meszespusztai fúrás harántolva a szarmata- és mediterrán-rétegeket 313—319 m-ben gránitaplitot harántolt s ezután 319—320.38 m-ig fillitben haladt. E fúrás adata bizonyítja, hogy a nagy neogén törésvonaltól délre a mezozoós képződmények hiányzanak.