Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai

Sikondafiirdő és környékének hidrogeológiai viszonyai 25 klinálist alkot, melynek északi szárnya egy hosszanti törés mentén leszakadva, a mélységben valószínűleg egy szinklinálisban folytatódik és ebből tört e'lő a sikondai hévvíz. A kagylós mészkő erősen karsztosodott, amit a külszínen a pécsi Tettye-barlangban a mániái kőlyuk, az abaligeti barlangban, és egyes kőbányákban megfigyelhetünk, míg a mélybe süllyedt középsőtriasz kagylós mészkő és dolomit karsztosodást épp a sikondai fúrásban figyelhettem meg, — mert ez a fúrás a kagylós mészkövet és dolomitot cca. 130 m vastagságban tárta fel a mélységben. (Lásd a 2. és 3. sz. ábrát.) D É 2. ábra. Vázlatos szelvény a 459 m magaslat, sikondai fúrás és a 277 m magaslat között. Fig. 2. Profilskizze zwischen der Anhöhe 459 m, der Bohrung von Sikonda und der Anhöhe 277 m. 3. ábra. Vázlatos szelvény a németszéki és sikondai fúrásokon át a 401 m magaslatig. 1 = kagylósmészkö és dolomit, 2 = rhetikumi homokkő, 3 = alsómediterrán, 4 = felsőmediterrán, 5 = szarmata mészkő, 6 = lösz. Fig. 3. Profilskizze über die Bohrungen von Németszék und Sikonda bis zur Anhöhe 401 m. 1 = Muschelkalk und Dolomit, 2 — rhätischer Sandstein, 3 = Untermediterran, 4 = Obermediterran, 5 = sarmatischer Kalk, 6 = Löss. A kagylós mészkőre a középsőtriaszkori wengeni pala és márga települ, pl. a mánfai kőlyuknál, ahol cca. 20—30 m vastag, s megtaláljuk Vágotpusztánál is roncsokban. A wengeni pala víz át nem eresztő és amint Pálfy (14) munkájából ismerjük, épp ez okozza a karsztvizeknek 'különböző nívón való kifolyását. A wengeni palára