Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja

Az egri vízvezeték liévvizű artézi kútja 67 végétől. Egyébként a felnémeti hordógyár szintén ilyen nagyobb átmé­rőjű talajvízkútból nyeri vízszükségletét. 3 A vízvezetéki artézikút fúrása s unnak földtani szelvénye. Egei­város képviselőtestülete úgy döntött, hogy az egri hévforrások közelében furat új artézi kútat, ami által megtakaríthatja az előzőleg említett víz­területeknél azok távolsága miatt számbaveendő, aránylag drága víz­vezetéki esővezeték lefektetését. A város képviselőtestülete ezek után megbízta Zsigmondy Béla budapesti céget azzal, hogy a városi vízvezeték részére a tervbevett ar­tézi kútat megfúrja. A fúrás helye a Fürdő utca parkocskájában, a férfi és női uszoda forrásaitól kb. 70—70 m távolságra jelöltetett ki. Az arté­zi kút fúrását Zsigmondy Béla 1925 december 5-én kezdette meg s 1926 január 28-án a várt eredményt elérte. A fúrás teljes mélysége 60.74 m. /. ábra. A vízvezetéki ártézi kút kornyékének földtani szelvénye. Földtani szelvénye a következő: 0.00— 2.00 m Barna húmuszos agyag feltalaj. 2.00— 7.50 m Homokos kavics (az Eger folyó régi hordaléka). 7.50 — 25.50 m Riolittufa 25.50 — 33.20 „ Fehéresszürke agyag 27.80 m-ben kevés pirittel és világosszürke szarukövei. 33.20 — 36.50 „ Szürke homokkő 3b.au 41.U0 „ Vörhenyesbarnás homokos kavicsos agyag. 41.00 — 49.00 „ Fehéresszürke agyag. 49.00 — 51.20 „ Szarukőkonglomerátum, vörös vasas agyag kötő­szerrel (és pirit kristályokkal). 51.20 — 60.74 „ A fúrási anyag szürke szarukőtörmelék és kvarc­pala törmeléke. 55 m-ig kevés pirittel. 3) Megjegyzendő, hogy Kger városában eddig is volt egy kisebb jelentőségű vízvezeték, amely a Felsötárkánytól délre kb. 1 km.-re fekvő forrásból nyerte vizét. Ez azonban csak a dohánygyárat látta el, s ezenkívül időnkint néhány közkutat is táplált.

Next

/
Thumbnails
Contents