Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schreier Ferenc dr.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hagycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz

Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagykevély hegycs.-nak hidr. viszonyaihoz 61 Az „Árpád forrás" kémiai összetételét Hankó Vilmos vizsgálta 1922ben a következő eredménnyel: 1000 gramm vízben van: Kationok: Ca Mg Na K Fe Sr Mn Al Li Anionok: HCOa SÜ4 Cl HaSiO.i 0.09647 0.04183 0.01530 0.00214 0.00143 0.00182 0.00036 0.00022 0.00012 0.45971 s 0.05469 „ 0.01775 „ 0.01061 „ Millimol. 2.408 1.719 0.665 0.055 0.025 0.021 0.006 0.009 0.017 7.536 0.579 0.501 Millival. 4.816 3.438 0.665 0.055 0.050 0.042 0.012 0.027 0.017 7.536 1.158 0.501 Millival. °/o 52.79 37.69 7.29 0.61 0.55 0.46 0.13 0.29 0.19 100.00 % 82.13 12.52 5.35 íeo.oo'

1,,:« Szabad CO2 0.22823 g. Kimutatható volt még Ba és HSOj ion. Hőmérséklet 23° C Radiumemanacio tartalma Frohner Román szerint 03339—00222 milligramm Ra/sec. közé esik. A talált alkatrészeket sókká szerkesztve, 1000 g. vízben van: Ca(HC0

3)

2 0.30375 g. Mg(HCOn)2 0.25446 „ CaSOí 0.0730 í NaCl 0.02605 >3 NaHCOs 0.01848 W Fe(HC0

5)

2 0.00454 »» KCl 0.00408 H SrSOj 0.00380 »» Al2(S04)

3 0.00139 „ Mn(HCOs)ä 0.00112 »1 LiHCOs 0.00116 »» HoSiOr. Ü.OKIhl lí Szilárd részek összege 0.70245 g. Látjuk tehát, hogy a fúrás vize lényegében ugyanazt a víztartó medencét csapolja meg, amiből a többi forrás is fakad és úgy hőmérséklete, mint kémiai összetétele alig mutat valami eltérést. 1906, 1922 és 1929. évekből áll kémiai analízis rendelkezésünkre, melyek szintén azt mutat-