Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Schreier Ferenc dr.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hagycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz
62 Schreier Ferenc ják, hogy ezek a forráscsoportok sem időbeli, sem térbeli változást nem szenvedtek. Daltnady Zoltán 1922. évi orvosi véleményében — melyet gyógyfürdőnek minősítés céljából szerkesztett — oda nyilatkozott, hogy a geológiai előfordulás és kémiai összetétel alapján a gyógyítás céljait eredményesen szolgálhatja, de palackozva legfeljebb mint „üdítővíz" kerülhet forgalomba. „Ily természetű vizek fürdőkúrák alakjában csúzos, köszvényes betegségben szenvedők, valamint idegbajosok, idegesek, astheniások sikeresen szoktak használni, minek tanúbizonysága az, hogy a hasonló összetételű és természetű források mellett úgy itthon, mint a külföldön gyógyfürdőnek minősített telepek alakultak." A harmadik fürdőtelep a békásmegyeri Attila strandfürdő, a régi Bründl, tulajdonosa a Zuhrmühl család. Ezt a fürdőt csak 1920-ban létesítették, vizét régebben öntözésre 1 7, majd mosodában használták 2 0. A víz az orbitoidás mészkő hasadékaiból fakad és talán 260 m mélységből a kiscelli agyag vetősíkján tör a felszínre. Schafarzik Ferenc mérése szerint (1. c.) napi 939.600 liter a vízmennyisége, a rossz foglalás és elszivárgás miatt azonban valamivel többre számíthatunk. Hőfoka 18—19 nC között ingadozik. A forrás a felszín alatt 60 cm-ig el lett csövezve és innen dinamóval emelik át a vizet a két fürdőmedencébe. A forrás foglalása még csak provizórikus. Az egyszerűen berendezett strandfürdőben 40 kabin áll rendelkezésre, ami a helyi szükségletet sem fedezi. Lefolyó vizét a szomszédos téglagyár üzeme is használja. Lehetséges hévvizek. Az említett melegforrásokon kívül még igen nagy vízenergia rejlik a föld belsejében, mely úgy is mint melegtermelő, úgy is mint gyógyvíz tekintetbe jöhetne, és amelynek felszínre hozása és kihasználása egyike lenne a legfontosabb feladatoknak. Jelenleg hévforrásaink a hegység leszakadt lábánál, a még eleven, nyilt törésvonalon szállanak felszínre. Ezek a lezökkenések több párhuzamos vonal mentén lépcsőzetesen levezetnek az Alföld alá s így a víztároló réteg is mind mélyebbre és mélyebbre süllyed. A hegységtől távolodva, ilymódon mind mélyebbre kell a hévvíz után mennünk, de annál nagyobb is a valószínűsége a nagyobb felmelegedésenek és sajnos annak is, hogy a nem foglalt víz a környező rétegekben elpocsékolódik és lehűl, mielőtt a felszínre kerülne. Bizonyos, hogy az ilyen kutatásnál kellő gondossággal kell eljárni, különben alig tudunk a mostani helyzeten javítani. Fúrás mélyesztésénél azt a célt kell szem előtt tartani, hogy egy mélyebb rezervoárt megütve, a tektonikai töréssík mentén felszálló hévvizet találják meg. 2 0 Schafarzik Ferenc: A budapesti termális vízhálózatnak egy eddigelé geológiailag nem méltatott forrásáról. Hidrológiai Közi. III. köt. 1920.
