Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schreier Ferenc dr.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hagycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz

Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagykevély hegycs.-nak liidr. viszonyaihoz 51 A talajvíz hőmérsékletére vonatkozóan érdekes megemlíteni, hogy pl. Budakalásznál, a cattieni homokkőbe mélyesztett kutak hőmérséklete feltűnően alacsony, 10.2, 10.3, 10.5°C volt, ami a talajvíz gyorsabb, frissebb áramlásával magyarázható. Az átlagosnál hidegebb vizet kapunk még a mésztufák alatt is, 10.5—10.8°C hőmérséklettel úgy Budakalásznál (4., 54. sz. kutak), mint Békásmegyernél (1. sz. kút) és az Ürömhegyen (55., 68. sz. kutak). De a dolomit határán mélyesztett kutak szintén alacsony hőmérsékletet mutatnak, 10.2—10.5°C-al pl. Pilisborosjenő és Üröm legészakibb kútjai. (15., 25., 26. sz. kutak.) A kiscelli agyagba mélyesztett 21.5 m mély aknában a víz hőmérséklete 10.5°C volt (19. sz. kút). A talajvíz hőmérsékletének napi ingadozását Csillaghegy környékén több kútban mértem. A mocsári agyagon rekesztett igen sekély, 1.25—1.60 m felszín alatti vízszint vizei igen felmelegednek és nyáron a víz hőmérséklete felemelkedik 15°C-ra. Pl. az 51. sz. kútban azt tapasztaltam, hogy reggel, 21°C levegőhőmérséklet mellett 14.5°C volt a víz hőmérséklete, délben 28°C levegőhőmérséklet mellett 15°C-ra emelkedett és este ismét lehűlt 14°C-ra. Az Árpádforrás felmelegítő hatásának kitett kútban (52. sz. kút) a hőingadozás már eltolódott, nem d. u. 2 órakor, hanem este 5—6 óra között mutatta a legmagasabb hőmérsékletet, mikor 16°C-ról felmelegedett 18°C-ra, 21, illetve 22°C levegőhőmérséklet mellett. Lehetséges, hogy a hévvíz reggeli kimerítésével jár együtt az ingadozás. Területünk talajvizeinek kémiai összetételére két adat áll rendelkezésre, Pomáz és Békásmegyer belterületéről.

3 Mindkettőről a vélemény: „ivásra nem ajánlható". 100.000 s. r. vízben oldott összes szilárd maradék 101.8—104.5 s. r. Igaz, hogy nitritet, ammóniát az analízis már nem mutat ki, de a szulfát és nitrát már fellelhető. Az összes keménység 29 ill. 44.8 német fok. A talajvíznek ez az erős szennyezettsége a községek belterületén mindenütt fellelhető. A felszíni és talajvizek mellett a vadózus víznek egy harmadik megjelenése területünkön a karsztvíz. A felvételi területnek mintegy negyedrészét azok a repedezett, összetörött mészkő és dolomitterületek képezik, mely alatt csak nagy mélységben (200—400 m) akadunk vízrekesztő márgára, tehát addig a mélységig szivároghat le a csapadékvíz. Területünkön a felszíni karsztformák utalnak a karsztvíz jelenlétére is, bár magát a „triász vizet" nem ismerjük. Számtalan kisebb-nagyobb keresztmetszetű repedés, földalatti csatornahálózat tagolja szét az alaphegységet, melyekben az atmoszférikus víz a mélységbe szivárog, addig, 3 Tóth Gyula: A magyarországi ivóvizek chemiai elemzése. Budapest, 1911. M. kir. Földt. Int. kiadv. 4*