Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schreier Ferenc dr.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hagycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz

48 Schreier Ferenc Gyenge forrás íakadását csak három helyen észlelhettem: a Majdán völgyben, a Monatováci kőfejtők alatt és a Péterhegy délkeleti lábánál az agyaggödörben. Ezeket azonban csak magas talajvízállásnál lehet megtalálni, akkor is igen gyérek. Természetes, hogy az 1:25.000 méretű térkép csak áttekintő képet nyújt, a pontosabb felvétel azonban számos kézifúrást és pontos topográfiai felvételt igényelne. De az áttekintő térkép is érdekes adatokat nyújt. A felszín tengerszint feletti magassága és a hidroizohipsza száma közötti különbség megadja méterekben a mélységet, melyben már talajvizet kaphatunk. Ott, ahol legsűrűbbek a hidroizohipszák, ott a legnagyobb a talajvíz áramlási sebessége, ott tehát a víz qualitása és quantitása is állandó, jó, hacsak utólag nem lett szennyezve. Általában a hegység pereme és a pilisborosjenői medence élvezi ezt az előnyt. Itt az alaphegységhez simuló kiscelli agyag eróziós völgyében meredekebb vízvezető lejtő lett kimosva, amit a vízraktározó lösz, vagy a mésztufa egyenlít ki. A budakalászi medence szubszekvens völgyében a vízrekesztő agyag lejtése féloldalas, úgyhogy a medence északi oldalán a talajvíz áramlási sebessége jóval lassúbb lesz. Csak ott, főleg a medence közepén, hol a löszréteg pusztulóban van, ahol nagyobb az eróziós munka, ott szorulnak ismét összébb a hidroizohipszák. Vízméréseimnél tekintetbe vettem a levegő és a viz hőmérsékletét is, valamint a Duna vízállását. A víz hőmérsékletméréséből törvényszerűséget nem tudtam levezetni, de látható, hogy kapcsolatos az áramlási sebességgel, a fakadási mélységgel, a kút foglalásával, stb. Az alluviumból fakadó 52. és 53. sz. kutaknál sekély, 4—5 m felszín alatti vízszintnél 5°C hőemelkedés a levegőben 1"C hőemelkedést jelentett a vízben, de mélyebb kutaknál ez a közvetlen összefüggés máinem észlelhető. Általában a talajvíz hőmérsékletének mérésekor a levegő hőmérséklete 20—30°C között változott, a víz hőmérséklete pedig .10.5— 11.0°C között változott és csak a sekély kutakban emelkedett az évi középhőmérséklet fölé, 12°C hőmérséklettel. Elütő eredményt adtak azonban a hévvizek közelében levő kutak, melyek az Attila-forrásnál, attól 200—250 m-re 13°C hőfokot mutattak, az Árpádforrásnál, a jól foglalt kesontól 15—20 m-re már 15—18°C-ig felment a víz hőmérséklete. Míg az előzőknél (33. és 40. sz. kutak) a vízszint a felszín alatt 23—25 m volt, addig az Árpádforrásnál (52. sz. kútban) csak 4.6 m-re állt a vízszint a felszín alatt. Frohner Román*' táblázata szerint a rómaifürdői fúrólyukakban a források közelében a talajvíz hőmérséklete szintén felemelkedett 17°C-ig. 2 Frohner Román: A Budapest környéki alacsonyabb hőfokú vizek rádióaktivitásáról. Budapest 1912.