Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

50 Horusitzky Henrik magába, majd a Városmajornál a Kútvölgy torkollik bele. Az esővíz levezetésén kívül e völgyeknek is alig van szerepük. A Jánoshegy nyugati oldalán a budakeszi erdőben is vannak apró csermelyek, amelyek Budaőrs felé folynak és a Budaőrsi patakot táplálják. Ez területünk déli részét szeli és Albertfalva alatt egyesül a Dunával. Ugyanebbe a patakba torkollik a Rupphegy alatt kezdődő kis völgy is. Az utóbbival egy irányban kanyarog a Farkasvölgy és a Németvölgy, amelyeknek kevés vize a Lágymányosi síkságon terül el, azaz szivárog el. Mindezen völgyek inkább a csapadékvizek levezetésére szolgálnak, mintsem az ottani számba nem jövő kis források befogadására. A Duna balparti felszini vizek a következők: Északon szeli Budapestet a Rákospatak, mely a főváros keleti részén lép területünkre és az állatkert északi határán lekanyarodva, valamikor a Lőportárdűlőn keresztül, az egykori Pesti Dunaágba torkollott. Később a patak az Angyalföldi dűlőn át, a Meder utca táján, folyt az egyik Dunaágba, míg most a Vizafogó utcán át mesterséges csatornában szakad a Dunába. Az Erdőtelek dűlő mindig vízállásos, mocsaras terület volt, különösen ha a Duna megáradt, amikor itt nagyobb víztömeg gyülemlett össze és zsombékos talajt hozott létre. Jelenleg ezen területrészt a Duna medréből, északnyugati irányból ráfújt homok fedi, mely a tőzeges lápföldet eltemeti. Az 1—2 méter vastag szivacsként vízzel telített lápföld az építkezéseknél, bizonytalan hordképessége miatt, nagyon is figyelembe veendő. Lásd: Horusitzky H.: A városligeti épülő Regnum Marianum plébánia templom környékének hidrogeológiai viszonyai, egy térképpel és fúrási táblával. (Földtani Közlöny LVI. köt. 76—80. old. 1927. év.) „ Űj templomunk helyének földtani viszonyai. (A Regnum Mariánum plébániahivata'l Egyháziközségi Értesítöje, VIII. évf. 2. szám. 1927. év.) , A Béke tér környékének, Budapest VI. kerületében, hidrogeológiai viszonyai. (Földtani Közlöny, LVIII. köt. old. egy térképpel. 1928. év.) A Rákospatak mellékcsermelyei egykoron a mainál nagyobb vízmennyiséget szolgáltattak, ma azonban már csak az altalajban igyekeznek a patak medrét elérni. A Rákospatak szomszédságában az Angyalföldi vasúti állomáshoz közel, a Béke utca és Agyag utca keresztezésénél is van egy állandóan mocsaras, nádas terület, amelyet rendesen víz tölt meg. A második patak, amely szintén a főváros területét szelte, a délkelet-északnyugati irányban, az egykori Városligeti patak. Ennek nyomait már csak helyenként találjuk meg, mint például az elhagyott lóversenytéren, a magyar királyi földtani intézet szomszédságában, ahol a patak