Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

! Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai 51 egykori partja volt és a hely egyúttal szemét lerakodóúl is szolgált. A patak eredetét a kőbányai dombnál, az Óhegy alján kell keresnünk, egykori torkolatát pedig az állatkert táján, ahol a patak a Rákosba öntötte vizét, s vele együtt a közeli pesti Dunaágba folyt. Ennek maradványa a mai városligeti tó egyik része is. A nagyobbik rész mesterségesen kiásott medence. A tóba ma már mesterséges csatornán át vezetik a Rákospatak vizét. A Városligeti patakba szivárogtak a Herminamezőről és a Törökőr-dűlőről eredő kisebb völgyek csermelyei és a köztemető felől egy igénytelen kis erecske. Ma már majdnem az egész fel van töltve, s az altalajban elrejtett patakot eláruló jellemző szép hatalmas fűzfát is kivágták, mely fa a városliget egyik disze volt. A harmadik kis patak a Tisztviselő telep felől, az Orczy kerten át folyt, s a volt botanikus kert alatt húzódó mocsárba szakadt. Ennek nyomait is csak az Orczy kertben találjuk még meg, ahol helyén egy mélyebbre kiásott medencében tó létesült. Jelenleg már ezt is egyébb vízzel táplálják. Hasonló a Ferencvárosi pályaudvar környékén levő kis patak, amely szintén északnyugati irányban, az előbb említett mocsárba folyt. Ennek a helyén, a vasúti bevágásban említett források táplálnak egy kis csermelyt, amely a fővárosi csatornába önti vizét. Jellemző, hogy e patakok mind a délkelet-északnyugati irányban folynak illetve folytak, s irányukat valószínűleg az altalaj tektonikája szabta meg. A kőbányai Óhegy aljáról, ahonnan a Városligeti patak ered, dél felé, Pestszentlőrincz irányában is folyik egy kis víz. Ezen völgyület eleje állandóan eléggé vizes. A régi Gubacsi dűlőben levő lóversenytér környékén eredő völgyecskék szintén délkelet felé lejtenek és Kispest, Pestszenterzsébet felé folytatják útjukat. E tájon tehát egy alig észrevehető vízválasztóval van dolgunk, ahonnan északnyugat és délkelet felé igyekszik az itt összegyűlendő nem nagy vízmennyiség. A felszíni vizek közé tartoznak még egyes állóvizek, mint példáúl a Rákospatak mentén a jégtermelés céljaira, vagy piócák tenyésztésére kiásott vízmedencék és Rákosfalván, a Kerepessi út 77. szám alatt levő Strandfürdő medence, amelybe szintén a Rákospatakból vezetnek vizet. Mesterséges vízmedence az állatkerti tó is.