Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

! Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai 35 nevezetű kút, Béla király kútja, a régi Kőnigsbrunn, amely úgy látszik a budai márgás komplexumból nyeri vizét. Tőle délkeletre találjuk az egykori Doktorbrunn nevezetű kutat, a Nándor kutat, amely a geológiai térkép szerint a levantei mészkő és a pontusi-pannoniai rétegek határáról nyerheti a vizét. Hasonló származású, de jelentéktelennek mondható források voltak a budakeszi határszél nyugati oldalán, a Mária-Makk nevezetű búcsújáró helytől északra és délre fekvő völgyecskék kezdetén és a Rupp-hegy táján, amelyek eredetileg, s talán némileg még most is e völgyecskéket látták, illetve látják el kevés vízzel. Harmadszor szó lehet a völgyekben ásott sekély kutakról, ame­lyekben a törmelék között összegyülemlett csapadékvíz fordul elő. Tovább délre haladva az első csoporthoz hasonló származású vizekkel találkozunk a budai oldal déli részén, a Budaőrsi út kanyaru­lata táján, ahol ugyancsak a lösz aljából, a kiscelli agyag határáról szi­várgó vizek nedvesítik az ottani völgyületet. Ide sorozandó a Farkasréti temető közelségében lévő Szamárkút is. Innét azután ezen víz a Dobogó-hegy irányában szivárog tovább, amelynek környékén vannak a sekély keserüvizű kutak, úgymint a Hunyadi János - és Saxlehner A.­féle keserűvíz források, a Rákóczi- és a Viktória-forrás. A Farkasvölgy és a Németvölgy torkolata irányában, a Kelenföldi síkságon hasonló keserűvizű forrásokkal találkozunk, ahol a Széchenyi István-, Heinrich-, Szent István-, Deák Ferenc-források sorakoznak egymás mellett. Ezek­től délre fekszik az Aesculap-forrás, északra pedig az Erzsébet-Sósfürdő telepén levő Ilona-forrás. Térjünk át a pesti oldalra. Itt sok forrás, amely egykoron a fel­színen volt, már el van temetve, de viszont újabb források is kerültek a napfényre, a téglaagyag-gödrök feltárásával. Ilyenek: a Lechner téglagyár agyaggödrében, az Akna utca mellett, a gödör délkeleti sarkában, a pontusi-pannóniai rétegekből foly­dogáló kis víz, valamint a Cserkész utca és a Szlávy utca keresztezé­sében, feltöltés alatt levő gödör keleti oldalán, körülbelül négy méter­nyire a felszíntől, a levantei kavics alján, a pontusi-pannóniai agyag határán előbuggyanó kis forrás. Hasonló forrás bugyog az ugyancsak feltöltés alatt lévő gödör délkeleti sarkában, a Gyömrői út és a Szlávy utca délkeleti oldalán, továbbá a Gőztégla-, Cement- és Gipszgyár tel­kén, az Újhegyi út mentén fekvő gödör délkeleti részén és tőle délnyu­gatra, az úton túl fekvő kisebb gödörben, mely állandóan tele van vízzel. Jelenleg ez a gödör is feltöltés alatt van. A Kúttó dűlőben, az Alsó Vaspálya utca és a Vasgyár utca sar­kában, állandóan mocsaras teriilet árulja el az ott feltörő forrásvizet. A magy. kir. államvasutak Ferencvárosi rendező pályaudvarának terü­Hidrologiai Közlöny XII. 3

Next

/
Thumbnails
Contents