Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

36 Horusitzky Henrik létén, körülbelül három méteres bevágás homokos partjának alján erősen szivárog a víz, mely ott is állandó pocsolyákat hoz létre. Ezen források egy innen eredő kis csermelyt is táplálnak. Homok feküjében itt szarmata agyag települ. Ma is látható források vannak még Budapest déli határánál, a Dunaág Csepeli rakpartja alatt, az egykori katonai szénraktártól egészen a Határ-csárdáig. Itt ezek a parton, a kavicsos homok és pontusi-pannóniai agyag határán bugyognak. Az innét északra húzódó pleisztocén-part mentén még több forráscsoport van, amelyek azonban már mind el vannak temetve. A pleisztocén partot is annyira kiegyengették, hogy ma már azt is csak egyes részleteiben konstatálhatjuk. Ugyanígy eltemetődtek a Városligeti patak egykori forrásai, melyek Kőbánya alatt eredtek, és nem láthatók már a Rákospatak völgyében fakadó források sem. Kutak vannak még a Pesti oldalon, amelyeket legtöbbnyire a kertek öntözésére, vagy fürdési célokra használnak. Ezek részint holocén, vagy pleisztocén, részint pliocén kavicsból táplálkoznak. Vizük kissé vasas és eléggé szennyes is, miért ivásra nem alkalmas. Ezekről a következő fejezetben szólok, ahol a talajvíz kérdését tárgyalom általánosságban. III. fejezet. A talajvízről. A talajvíz elnevezéssel jelölöm azon felszínhez többnyire közeli mélységekben mozgó vizeket tekintet nélkül a víztartó réteg geologiai korúra, melyek felett vízrekesztő réteg nem települ. Budapesten, a Duna balpartján tehát az impermeábilis betelepüléseket mindig tartalmazó harmadkori rétegek felett fekvő hordalékos, laza üledékek a holocén és a pleisztocén iszapos, homokos és kavicsos képződményei s a kőbányai dombon a levantei kavics. A talajvízzel kapcsolatban felmerülő kérdések a következők: először, hogy hol, milyen mélységben van a vízrekesztő réteg, másodszor, hogy a talajvíz függőleges irányban milyen mértékben ingadozik, harmadszor, hogy honnan és milyen irányban törekszik a Duna felé, negyedszer, hogy a Dunavíz mily befolyással bír az itt keringő talajvízre? Fontossággal bír továbbá a talajvíz tisztasága, bacillusoktól való mentessége és vegyi összetétele. Ez szabja meg, hogy mennyire alkalmas az ivásra s egyébb házi vagy üzemi célokra. Az, hogy a szóban levő területen a talajvizet alulról elzáró vizrekesztő rétegek magassági viszonyaival megismerkedjünk, fúrási adatok alapján iparkodtam oly két méteres magassági görbékkel ellátott térképet szerkeszteni, mely a területet fedő kavicsos, homokos és iszapos rétegek tekintetbe vétele nélkül, ábrázolja azok fekvőjének magasságait, még