Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

20 Horusitzky Henrik Több kutatófúrás adatát a Fővárosi Vízművek igazgatóságától kaptam. A Duna 0 pontja feletti magasságokat a Budapest Székesfőváros polgármesteri II. ügyosztályától szereztem meg. Sok volna mindazok neveit elsorolni, akik szívesek voltak a munka folyamán felsorolt adatokat rendelkezésemre bocsátani, azért együttesen kérem valamennyi szíves támogatót, hogy igaz köszönetemet e helyről is elfogadni szívesek volnának. A fúrási helyeket személyesen a helyszínen jegyeztem fel az eredeti kataszteri, 1:5000 méretű térképekre. A munka távolról sem tökéletes, több adat talán hibás is lesz, de mivel időnként több fúrási adat félig vagy teljesen elvész, azért célszerűnek tartom legalább annyit is megőrizni, amennyit még lehet. Nagyon szomorú, hogy ezen fontos adatok szakszerű feljegyzésére igen kis gond fordittatik, minek következménye az, hogy minden új gyakorlati kérdésnél újabb tanulmányokat kell foganatosítani. Körülbelül Budapest területén belül 1000 összegyűjtött fúrási adatból azért 100-at leszek bátor itt lerögzíteni. Budapest Székesfőváros hidrológiai viszonyairól szóló ismertetésemet négy fejezetre osztom be. Ismertetni iparkodom Budapest területének az összes mélységbeli-, artézi-, valamint egykori- és jelenlegi felszini vizeit és az itt levő forrásokat. Kihagyom az ismertetésből azon ismeretlen, nagy mélységbeli, vizet tartalmazó rétegeket, amelyekből a thermális forrásaink származnak. Tehát a triászbeli dolomitok és mészkövekből fakadó és még mélyebb rétegekből származó vizekről nem szólok. Az I. fejezetben azon rétegekbe mélyeszteti fúrásokat ismertetem, amely rétegekből a legtöbb artézi víz fakad. A II. fejezetben a forrásokat említem meg. A III. fejezetben ismertetem a talajvizet. A IV. fejezetben a régi- és a mostani felszini vizeket foglalom össze. I. fejezet. A budapesti, harmadkori rétegekbe mélyeszteti, hidrológiai adatokat szolgáló fúrásokról. Az említett ismeretlen eredetű vizek víztartó rétegeitől eltekintve mielőtt a harmadkorra mennék át, rövidesen az úgynevezett Karszt vízről szólok, amely a budai oldalon, amint ez ismeretes, circa 120 méter tengerszin feletti magasságban, vagyis a Duna 0 pontja felett hozzávetőleg + 23—24 méternyire mozog. Azért kell erről is megemlékeznem, mert Budapestnek egyik legrégibb fúrása, melyet 1831—1833. években, a Krisztina körút 99. számú,* a Teremtéshez (zur Schöpfung) című ház udvarán * Jelenleg Endresz György tér 5. szám.