Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: Adatok a Rudasfürdő mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent Imre-gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez

130 Dr. Vigh Gyula A mérések szerint pedig ennek éppen az ellenkezője áll, mert a Nagy-forrás szintje +6.52 m a Duna lánchídi 0 pontja fölött, a Mátyás-forrás szintje +7.97 m az I. fúrásban a víznívó magassága XI. 14-én + 9.85 m. a II. fúrásban a víznívó magassága XI. 14-én —10.124 „ a III. fúrásban a víznívó magassága XI. 14-én — 9.619 „ Ez pedig kizárja azt, hogy ezek szorosabb összefüggésben álljanak egymással. Azonban, hogy még abban az esetben is, ha az összefüggés meg is van az egyes források között, az egymásrahatás nem föltétlenül katasztrofális, azt éppen az Erzsébet-híd budai hídpillérje gödrének mélyítése alkalmával történt hőforrásfakasztások bizonyítják. (1. 129. o.) Heinrich János dr. a Szent Imre-fürdő akkori tulajdonosának mérései szerint a Nagy-forrás vízmennyisége a víz 1897. X. 2-i kitörése előtt napi 720 m

3 volt. Az 1898-i vízkitörés alatt 1898. IX. 2-án 599 „ Az 1898-i vízkitörés után 1898. IX. 6-án 612 „ 1898. IX. 7-én 623.5 „ 1898. IX. 8-án 636 „ vizet adott, tehát lassan visszatért a vize s IX. 9-én a kis-forrás vize is. — mely az 1898-i kitörés alkalmával teljesen elvesztette a vizét emelkedni kezdett. (Kalecsinszky: A budapesti eskűtéri hídfő munkálatai alkalm. kitört ártézi hévvíz. Földt. Közi. 28. 1893.) A forráskitörés vízmennyiségének becslési adatait (1. a 129. oldalon) a Szent Imre-fürdő Nagy-forrásának mérési adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy: „a megnyitott forrásban három napon keresztül a Gellért-hegyi hévvíz-csoport vízszolgáltatásának csaknem kétszerese, a Rudas- és Rácfürdő együttes vízszolgáltatásának pedig kb. 3.8szerese folyt le. Mindezek ellenére a rácfürdői nagy forrás vize 720 m

3-ről csak 599 m

3-re, tehát kb. csak 120 köbméterrel csökkent." ( Rozlozsnik.) Míg itt a régi források vízmennyiségét sokszorosan meghaladó vízkitörés idézte elő az említett — s csak az aránylag gyenge rudasfürdői és Mátyás-forrásokra nézve katasztrofális — hatást, addig az új fúrások esetében a helyzet éppen fordított, mert a három fúrás (I.=76.64 m

3, II.= 136.17 m

3, III.=76.86 m

3) összesen 289.67 nf-nyi vízmennyisége a Szent Imre-fürdő forrásainak csak mintegy 3.4-e. A káros hatás tehát még összefüggés esetében sem volna megérezhető, ha a fenti vízelvonási %-ot vesszük alapul. Az új fúrások vizének a Szent Imre-fürdő forrásaitól való függetlensége mellett szól azok elütő chemiai összetétele és különösen eltérő