Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Pávai Vajna Ferenc dr.: Új gyógyforrások Budán

t)j gyógyforrások Budán lül lül ömlésiikkel. Mint ilyen eredményüek kétségtelenül aránylag kis, de jóval nagyobb hozamú befektetések voltak, amelyek tudományos tanulságai egyenesen beláthatatlanok, mert nemcsak új gyógyforrás-fakasztási lehetőségekre mutattak reá, hanem alátámasztották azokat a korábbi elgondolásainkat, hogy legalább lokálisan fűtésre is felhasználható termális vizeket is sikerül feltárnunk a budai és pesti oldalon egyaránt, sőt ma már konkrét formában is merjük állítani, hogy a budai oldalon úgy a Rudas- és Gellért-fürdőnél is a termális víz feltörési tektonikai vonalait keresztezve, a Duna szintjénél magasabb nívójú triász vizet is meg fogjuk tudni felszökő víz alakjában csapolni a dolomitba mélyesztett fúrásokkal. Ezek sikeres keresztülvitele csupán a Rudas- és Gellértfürdőket évi kereken 100.000 pengő vízdíj tehertételétől mentesítené. Tehát a három budai kutató fúrás által nemcsak három balneológiailag és ivókúra szempontjából nagyobb gyógyhatású forrással gyarapodott a főváros termális vízkincse, hanem bebizonyosodott, hogy ezek az új források sem vízmennyiség, hőfok vagy kémiai összetétel tekintetében károsan nem befolyásolták még a közeli régebbi forrásokat sem, s így nem lehet akadálya annak, hogy megfelelő körültekintéssel, újabb hasonló kísérletekkel iparkodjunk ezt a gyógyvíz kincset gazdagítani, annál is inkább, mert biztat az a lehetőség, hogy egyrészt fűtésre is felhasználható forró vizeket találhatunk és másrészt langyos vizek feltárásával a fürdők tetemes hűtővizét takaríthatjuk meg, az erősen igénybevett fővárosi vízvezeték céljaira. Az 1932. évi fővárosi kutató munkálatoknak ez a nem kicsiny eredménye méltó jutalma a székesfőváros és ez irányú vezetősége: Kovácsházi Vilmos, Becsey Antal és Bánlaky Géza áldozatkészgének, város- és fürdőfejlesztő törekvésének. Adja a magyarok Istene, hogy jól felfogott érdekünkben ez az áldozatkészség jövőre se lankadjon el! Neue Heilquellen beim Gellért-Berge (Buda). Von F. Pávai Vajna. Die Heilquellen und demnach auch die Budapester Thermen besitzen innere und äussere Schutzgebiete, innerhalb derer nur beschränkte oder überhaupt keine tieferen Aufschliessungsarbeiten durchgeführt werden dürfen, damit durch dieselben der Wasserertrag, oder die chemische Zusammensetzung der Heilquellen nicht schädlich beeinflusst werdeDa aber unsere heissen Thermen auch zum Heizen geeignet sind und zu diesem Zweck im Budapester St. Lukács-bad (64° C) und im Szolnoker Bad (56° C) auch bereits erfolgreich verwertet werden, erschien es wün-