Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Pávai Vajna Ferenc dr.: Új gyógyforrások Budán

t)j gyógyforrások Budán lül lül feltárás*^ is azt bizonyítja, hogy úgy a Rudas-, mint az akkori Ráczftirdö forrásai — legfeljebb lényegtelen hányadban — kommunikáltak a hídpillér alatt fakasztott forrással, mert hiszen az ott naponta elfolyó víz a Rudas- és Rácz-fürdő vizeinek 3.8-szerese volt s ezek a régi források csak apadtak, de nem fogytak el s ez az apadás is pl. a Rácz-fürdő régi nagy forrásánál, Heinrich N. János vízmérései szerint, 720 köbméterről 599 köbméterre, vagyis alig 1/6-odával, nem is lényeges apadás és kérdés, hogy nem kellene-e még esetleges Duna-apadásból származó hatással is számolnunk? Tehát kétségtelenül megáll az a felfogás, hogy a budai hőforrások termális vizei még 30—100 m távolságos belül is olyan egymástól független, vagy csak jelentéktelenül összefüggő tektonikus vonalakon levő kőzetcsatorna hálózaton törnek a felszínre, hogy azoknak különösen hőfokában, felfakadási nívójában, a kísérő gázok minőségében és menynyiségében, a rádiumos emanáció mennyiségében és a víz vegyi összetételében is jelentősen mutatkozó különbségek voltak kimutathatók, tehát a belső és külső védőterületeken belül is — bizonyos geológiai szempontok és óvintézkedések szem előtt tartásával — a régi források és kutak veszélyeztetése nélkül, újabb kutak nyitása engedélyezhető. Az erre vonatkozó elemzéseket Dr. Emszt Kálmán és I)r. Weszelszky Gyula fogja ismertetni. Erről a helyről is köszönettel tartozunk a bányakapitányságtól ebben az ügyben eljáró Albert Ferenc bányahatósági főtanácsos úrnak, aki a Földtani Intézet idevágó liberális véleménye alapján (Dr. Vigh Gyula) módot adott arra, hogy a kutatásokat lefolytatva, a fenti bizonyítékokat előterjeszthessük. A Szent Imre-fürdő forrásaival kapcsolatosan 1932. év elejétől különböző időben bizottságilag végeztünk sorozatos vízmennyiség méréseket. Ezek a mérések legfeljebb a Duna vízszíningadozásával kapcsolatos vízmennyiség-ingadozásokra mutattak reá — ami nem újság —, de elfogadható összefüggést a három fúrt kút és a Szent Imre-fürdő forrásai között a legpontosabb, megismételt vízmérések sem tudtak felmutatni, ami már csupán abból az egy különbségből is várható volt, hogy az új kutak vize erősen kénes s a Szent Imre-fürdő vizein ezt érezni sem lehet. Volt eset, amikor a Szent Imre-fürdő forrásai több vizet adtak, akkor, amikor az I. számú kút nyitva volt és szabadon folyt el, mint akkor, amidőn annak pár napi elzárása után mértük a Szent Imre-fürdő vízhozamát. Mindazonáltal bizonyítottnak kellett vennünk — mérések alapján —, hogy újabban a Szent Imre-fürdő kis-új forrásának vize * Dr. Kalecsinszky Sándor: A budapesti eskütéri hídfő munkálatai alkalmáva' kitört ártézi hévvíz chémiai elemzése. (Földtani Közi. 1898.)