Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

38 Dr. Varga Lajos nádasoktól körülvett s a nyilt vízzel csak csatornák útján közlekedő vízszigetek pH-ja egészen más, mint a nagy vizeké. Még pedig pl. a Fürdőházi-tócsa vizének pH-ja télen és tavasszal általában magasabb értékű a nyilt vizekénél, de nyáron és ősszel alacsonyabb. Télen és tavasszal tehát a zárt víztükrök vize bázikusabb, nyáron és ősszel azonban savanyúbb, mint a nyilt vizeké. Ha a Fertőt hosszantartó, erős szelek felkavarják és nagyobb seiche-ket idéznek elő, akkor a pH kiegyenlítődik s a tó vize egyenletes savanyúságot mutat. De mihelyt az áramlások megszűnnek és a víz nyugalomba ér, a különbség megint megjelenik. Az ok abban van, hogy a kisebb területű, nádasokkal körülzárt vízmedencék fenekét dús, vastag rothadó iszap lepi be; az iszap (igazi gyttja) kémiai termékei befolyásolják a savanyúságot. Viszont nyáron és ősszel az alámerülő növényzet asszimilációs és lélekzési termékei a vizet savanyúbbá teszik. A Fertő vizének pH-ja időben is sajátságos és igen nagy ingadozásokat mutat. A pH értékek maximuma rendesen nyáron következik be, míg a téli hónapokban érik el minimumukat. Az 1929 évi maximum szeptemberben következett be, míg 1930-ban erős maximum már áprilisban volt megállapítható. A minimum és maximum közötti értékek rendkívül tágak. Csaknem 3 fokot tesznek ki. Nyáron a víz nagy mértékben lúgos kémhatású, míg télen jelentékeny savanyú kémhatást mutat. Ez olyan jelenség, melyet más tavaknál egyáltalában nem lehet tapasztalni és valóban csak a sekélyvizű Fertőnek igazi sajátossága. Hiszen a 6.24—8.98 értékek közti ingadozásra tavaknál nincsen példa! A Balaton vizének pH-ja Müller S. vizsgálatai szerint egyenletesen és állandóan 8.62.

5 A pH értékek kialakításában kétségtelenül igen nagy szerepe van az elpárolgásnak is. Nyáron és ősz kezdetén áll be a párolgás okozta vízcsökkenés minimuma. (Az 1931. évben a Fertő szokatlanul magas vízállású volt s így a pH sem emelkedett olyan magasra, mint az előző nyarakon.) Viszont télen a jég alatti állapot a savanyú kémhatás megjelenését idézi elő. A legmélyebb minimum 1929 telén következett be, amikor a tavat csaknem 100 napon át roppant vastag jégkéreg borította be s a fenék iszapja is megfagyott. Ilyen mély minimum egyik télen sem volt megfigyelhető, bár a pH pl. 1927 novemberében is a semleges kémhatás alá süllyedt. Ha azonban a tavat nem borítja vastag jégpáncél, és ez is átlátszó, akkor úgy phyto-, mint Zooplankton téli élete zavartalanul folyhatik tovább, s a pH értéke még emelkedést is felmutathat. (1930. januáriusa.) A Fertő vizének pH-ingadozásai is arra vallanak, hogy a víz kémiai 5 Müller Sándor dr.: A Balaton vizének vegyelemzése.— A Magyar Biologiai Kutató Intézet II. oszt. munkálatai. \929„ 151. lap.