Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

Adatok a Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához 39 összetétele nemcsak helyenként, hanem időnként is erős változásoknak van alávetve. A változás fő oka itt is a párolgás okozta vízveszteség, illetőleg sótöménység. 4. A FERTÖ-VfZ ELEKTROMOS VEZETŐKÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI. Meghatározását a Kohlrausch-íéle eljárással, egy Wheatstone-híd segítségével végeztem. Ellenállási edényül egy merülő elektróda szolgált.

0' A Fertő-tó vizének vezetőképességét eddig még senki sem mérte. A Fertő vizének vezetőképessége más tavakéval szemben igen magas értéket mutat, ami a benne oldott sók nagy mennyiségével rögtön meg is magyarázható. A Fertő vizében oldott elektrolitok igen magas mennyisége az elektromos vezetőképesség magas értékszámaiban jut • kifejezésre. Az elektromos vezetőképesség magas értékei kényszerítettek arra is, hogy pl. az értékeket nem a gyakran használt /<is = n.106 képlet szerint adtam meg, mert így igen magas számokat kaptam volna, hanem a Balaton vizének elektromos vezetőképessége adataihoz hasonlóan én is a Kis = n. 10~

4 képletet használtam.

7 Mély és tisztavizű tavak elektr. vezetőképességének meghatározott eredményeit meg lehet adni az előbbi képlettel is. Ámde a Fertőben oldott elektrolitok összességének mennyisége sokszorosan, átlag százszorosan felülmúlja más tavakét. Ez is feltűnő sajátossága a Fertő-tónak. A Balaton vizének vezetőképessége némi különbségeket mutat a különböző helyeken, melyeket Verzár és Ludány a vízi növények hatására vezetnek vissza.

8 Általában a Balaton-víz specifikus vezetőképessége Kis = 4.4.10~

4 körül mozog. „A legnagyobb határértékek 4.09 és 4.71" {Ludány). A nagy, nyilt víztükrök vize a Fertőben ezzel szemben némelykor tízszer akkora értékekre vall, de átlag ötször akkora, mert a Fertő-víz vezetőképessége K = 10.02 és 44.54 között mozog! Ez is jól mutatja a víz nagyfokú koncentrációját. Összehasonlításul közlöm a Lunzi-tó (Ausztria) vezetőképességét: Kis = 1.87.104 és a középnorvégiai Evangervatn-ét: Kis = 11.77

_

G. 6 Ügy a vH. mint az elektromos vezetőképesség meghatározását minden alkalommal a soproni Erdészeti és Bányászati Főiskola Növénytani Intézetében (igazgató Dr Fehér Dániel) végeztem. 7 Ludány György: A Balaton vizének vezetőképessége. I.— A Magyar Biologiai Kutató Intézet munkái.— Vol. II., p.: 161—164. 8 Dr. Verzár Frigyes és Ludány György: A Balaton vizének vezetőképessége.— Ugyanott p.: 165—171. 9 Ruttner F.: Das Plankton des Lunzer Untersees.

— Internat. Revue d. ges. Hydrobiol. u. Hydrogr., 23. kőt. 1930., p.: 15. 1

0 Ström M. K.: Limnological Observations an Norwegian Lakes.— Archiv t. Hydrobiol. Bd. 21., 1930., p.: 108.