Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete

Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete 13 oleum Zeitschrift für die gasammte Interessen der Petroleum-Industrie című újságban (33.), stb. Különösen ezen utóbbi téren érte el Böckh Hugó legnagyobb hírnevét és az ő módszerei a szénhidrogén-kutatás terén még sokáig irányadók és követendők lesznek. V. Mint a Földtani Intézet igazgatója kiterjesztette Böckh Hugó munkakörét az agrogeológiára és hidrológiára is. Feladatul tűzte ki mindenütt a gyakorlati szempontból fontos anyagok tanulmányozását és fölsorolását, úgy mint például a tengerek szélein előfordulható phoszphoritok és talajjavításra használható márga telepek kikutattatását és az Alföld modern agrogeológiai feldolgozását. Elrendelte a Kis Magyar Alföld az 1896-ik évben megkezdett agrogeológiai felvételeinek a folytatását és befejezését is, hogy ezek a megkezdett módon, de újabb és modernebb megfigyelésekkel kibővítve, a föld- és talajtani térképek alakjában kiadhatók legyenek. Ebben a szellemben folytatódtak a felvételek és ilyen értelemben az ő nevéhez fognak fűződni a Sopron- és a Győr vármegyéknek az év folyamán kész agrogeológiai térképei. Mint a gyakorlati érzékkel bíró tudós, igen jól tudta, hogy a mezőgazdálkodás víz nélkül eredményes nem lehet. Azért a Nagy Magyar Alföldön elsősorban ilyen hidrológiai kutatásokat rendelt el, tudniillik tanulmányoztatta a talajvíztartó rétegeket, a talajvíz állását, ingadozását és mennyiségét. A vízkérdést tekintve az Alföld legfontosabb gyakorlati problémájának. Ezek a vizsgálatok hozták őt a Rutkay-féle öntözési tervvel kapcsolatba, a nélkül, hogy a terv műszaki lehetőségeivel, mint a geológus feladatkörén kívül eső kérdéssel szemben állást foglalt volna. A mélységbeli vizek feltárásánál mindenütt a pontos bemérések alapján rendelte el a geológiai szakvélemények kidolgozását. Ezek alapján maradt el az ismeretes lillafüredi fúrás folytatása, mert az eddigi szakvélemények által véleményezett víztartó réteg, Schröter Zoltán és Rakusz Gyula mérései alapján, Böckh Hugó szerint nem abban a mélységben keresendő. Az 1931. év nyarán jelent meg a Balaton-környék vízellátásának hidrogeológiai lehetőségeiről szóló utolsó hidrogeológiai cikke, amelyet Ferenczi István kollégájával írt meg. (39J. VI. Nem volna teljes a kép Böckh Hugó kimagasló alakjáról, ha ki nem emelném még egyéniségének azon kiválóságait, melyek őt mindenütt vezető főnöki szerepre tették hivatottá. Ezek a tulajdonságok Böckh kitűnő szervező és adminisztrációs készsége, nagy rendszeretete és szinte határtalan munka energiája, mely utolérhetetlen példaképpen állott munkatársai előtt. Passzionátus adminisztrátori és szervező működése közben saját magát terhelte meg a legjobb és legfelelősségteljesebb munkával. A földtani intézet külső és belső munkálatainak minden szála az