Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete

12 Horusitzky Henrik vonatkozású Böckh Hugó geológiai munkája, melyben a Nagymaros környékének földtani viszonyait ismertette (4.). III. A szorosan vett geológia terén kiemelendő, a legutóbb említett nagymarosi munkán kívül, a gömörmegyei Vashegy és a Hradek környékéről szóló munkája, amelyben nagyon világosan ismerteti a terület vasérc-előjöveteleit és azok képződését (10.). Az országos felvételeken négy éven keresztül vett részt, még pedig a Kodru hegységben és a Szepes-Qömöri Érchegységben, amiről a magy. kir. földtani intézet évi Jelentéseiben számol be (8., 12., 18., 19.). A selmeczbányai tanári működését két kötetből álló, főiskolák számára írt geológiai tankönyve koronázta meg, amely 6 év (1903—1909) szorgalmas munkájának eredménye. Ez még ma is a legjobb tankönyvek közé sorozható s az egyedüli, mely a magyar viszonyokat kimerítően tárgyalja (20.). Böckh Hugó a nagy általános tudását, szinte hattyúdalként örökítette meg abban a nagy koncepciójú munkában, melyet Gregory J. W. a londoni földtani társaság elnökének, a glasgowi egyetemi tanárnak szerkesztésében megjelent „Ázsia szerkezete" (The Structure of Asia) című munkájában tett közzé, munkatársaival, Lees G. M. és Richardson F. D. S. angol geológusokkal. Ezen alapvető munka mindig kútforrása lesz Perzsia és Irak geológiájának, amely annak felépítését egészen új világításba helyezte (36.). Viennot-tal, a párizsi sorbonnei egyetem előadó tanárával, aki sajnos, nem sokkal Böckh Hugó halála előtt távozott el ugyancsak fiatalon, 45 éves korában, az élők sorából, Irak geológiáját ismertetik s dolgozatukat a francia akadémián az azóta ugyancsak elhúnyt nagynevű francia geológus Termier P. mutatta be (32.). IV. A gyakorlati petróleum- és földgáz-kutatás terén érte el Böckh Hugó életének legkimagaslóbb eredményeit. Életének utolsó éveiben főkép az alkalmazott geológia körébe vágó problémákkal foglalkozott és csakhamar oly pozíciót szerzett magának e téren, hogy világszerte vezető tekintélynek ismerték el. Böckh Hugó volt az első, aki kimutatta, hogy az Eötvöu Lóránt-féle torziós inga a gyakorlati geológiai tektonikai kutatásokra, különösen pedig szénhidrogén és sótartalmú dómok felismerésére is alkalmas. Azóta ezt a módszert az egész világon alkalmazzák. A brachyantiklinálisok és dómok kimutatása, a torziós mérleggel végzett nehézségi mérések alapján Böhm Ferenc miniszteri tanácsos közreműködésével, tárta fel Böckh Hugó az erdélyi földgázmezőket, a morvamezei, eggbeli és a horvátországi bujavicai olajterületeket. Böckh Hugó exakt módszereivel Perzsiában és Irakban is eddig ismeretlen nagy olajmezőket tárt fel (36.). Úgy a földgázról, az olajmezőkről és a torziós ingáról sokat írt Böckh Hugó a Bányászati és Kohászati Lapokban (25., 28., 31., 32.), a magyar királyi pénzügyminisztérium kiadásaiban (26., 30.), a Wieni Zeitschrift des inter. Vereines der Bohringenieure und Bohrtechniker című szaklapban (27., 31.), a Petr-