Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete

Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete 11 gyon rövidre szabott periódusa, midőn látszólag még duzzadó egészséggel hazatérve távol keletről, elfoglalta a magy. kir. földtani intézet igazgatói székét, hogy idehaza gyümölcsöztesse, a megcsonkított koldússzegény ország üdvére, gazdag tapasztalatait. Bámulatos energiával fogott a földtani intézet adminisztrálásához és az ország rendszeres gyakorlati geológiai felkutatásához. Munkáját továbbra is nyomon kísérte a tudomány és a társadalom elismerése. Az 1930. év elején a magyarhoni Földtani Társulat, majd a Társulat Hydrologiai szakosztálya egyhangúlag tiszteleti tagjává választja. Ugyanebben az évoen a Szent István Akadémia, Vendl Aladár, Papp Károly, Weszelszky Gyula és Horusitzky Henrik ajánlatára, választja rendes tagjai közé. Tagja volt az általa kezdeményezett geológiai tanácsadó bizottságnak s az AngolPerzsa olajvállalatnak is örökös tanácsadója maradt. Életének utolsó napján koszorúzta meg munkásságát egy értékes külföldi kitüntetés. A görög Phőnix-rend nagykeresztjét kapta meg. Ennek a kitüntetésnek azonban már sajnos, nem örülhetett és nem is vehetett róla tudomást. Kihullott dolgos kezéből a geológus kalapács és távozott körünkből mindörökre. Böckh Hugó tudományos és gyakorlati munkássága. Böckh Hugó munkásságában sokoldalúsága tűnik ki. I. A mineralógia és a petrográfia terén, búvárkodásának kezdetén egy érdekes újdonságra bukkant a budapesti Kis Svábhegyen, ahol a nummulit mészkőben széthintett apró, víztiszta kvarcz-kristályokat fedezett fel. (2.) Foglalkozott ezenkívül Fichtelit ásvány kristály-rendszertani helyzetével (9.) és hosszú vitát folytat Emszt Kálmán társaságában Weinsclienkkel, a Jánosit és Copiapit ásványok viszonyát illetőleg. (13., 14., 15.). Selmeczbányára kerülvén, a környék geológiai viszonyainak részletes tanulmányához kezdett hozzá, amiről nagyobb tanulmányban számol be. E tanulmányában elsősorban a vidék eruptív kőzeteinek korviszonyairól ír, elsorolja az erupciók sorrendjét, majd a postvulkánikus hatásokról, a kőzetek elkovásodásáról, a zöldkövesedésről, stb. tárgyal (6.). A Windgälle kvarcporphirjának korát Schafarzik Ferenccel, a doggernál fiatalabb korba, még pedig az oxfordi emeletbe sorozza (7.). II. A paleontológia terén először is a Pecten denudatus és a Pleuronectia comitatus kagylókkal foglalkozott és kimutatja kettő közötti számtalan variációt, úgy, hogy e két fajt véleménye szerint egyesíteni kell (3.). A salgótarjáni alsó-miocén rétegekből egy új Orca-fajt fedezett fel, és azt le is írta Orca Semseyi név alatt, Semsey Andornak, a természettudományi kutatások lelkes és bőkezű pártfogójának tiszteletére. Ez az Orcanem addig csak az oligocénból volt ismeretes (5.). Igen bő paleontológiái