Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Mádai Lajos dr.: A budai hévforrások keletkezésének magyarázata infiltrációs kísérleteim alapján

A budai termák genezise infiltrációs kísérleteim szemszögéből nézve 73 a kb. 400 m vastagra tehető, alsótriasz korú werfeni pala; a kb. 500 m vastagságra felvett permi vörös-homokkő; végül a paleozoikus fillit. A budai hévforrások e vízgyűjtő területén felülről lefelé haladó sorrendben a különböző geologiai korok képződményének változó vízátbocsátó képességű rétegsora, a tömör vízzáró alaphegységig 2000 m vastagságra becsülhető és feltevésünk alapján a felszínre hullott csapadékvíz egyrésze lefelé szivárogva, csak eddig juthat le. A kérdés már most az, hogy miképen megy végbe a leszivárgási folyamat, mennyi idő alatt ér le a felületre hullott vízcsepp a 2000 m mélységbe, mennyi idő alatt végzi el azon körútját a víz, amelyet akkor végez, midőn a budai középhegység vízgyűjtő felületére hullva, ott leszivárog, 2000 m mélyre leszáll és onnét, mint termális forrás ismét napvilágai lát? Mint már említettem a felszínre hullott csapadékmennyiség változása és a földalatti víz, ill. a belőle táplálkozó források vízmennyiségének változása között egy bizonyos meghatározott párhuzamos együttműködés áll fenn. Ismeretlen azonban a beszivárgó csapadék vertikális irányú mozgásának az az útja, ideje és sebessége, amelyet a mély víztartóba érve leír, csupán csak az ismeretes, hoev a beszivárgott víz útjának vertikális komponense függ a talajfelszín kialakulásától, a beszivárgó vízoszlop nyomásától és a mozgást gátló ellenállások minéműségétől. Ezért a nagyobb mélységre leszivárgó víz mozgásának tanulmányozására a következő kísérleteket végeztem. A már említett 2000 m vastag vízgyűjtő kőzetréteg csoportot kísérleteimben a következő léptékben és összeállításban használtam fel. e s

1 1 e a® fc. -i

6 á® fi N a-s S S oo Diploporás dolomit ,

nfm Mészkő és dolomit % JC "c3 CL. "3 1 Permi homok •oJO •aC Q» S8 OS I. számú kísérlet 100 50 75 50 100 125 500 II. » » 200 100 150 100 200 250 1000 III. » n 300 150 225 150 300 375 1500 IV. v n 400 200 300 200 400 500 5000 V. n » 500 250 375 250 500 625 2500 VI. » » 900 300 450 300 600 750 3000 VII. 700 350 525 350 700 875 3500 Az így osztályozott kőzetrészek most egy 20 mm átmérőjű, 2 mm falvastagságú és pl. a IV. számú kísérleti összeállításnak megfelelőleg