Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Mádai Lajos dr.: A budai hévforrások keletkezésének magyarázata infiltrációs kísérleteim alapján

A budapesti termák genezise infiltrációs kísérleteim szemszögéből nézve. írta: ifi. Mádai Lajos clr.*) Budapest székesfőváros hévforrásainak eredetével a múltban különösen Szabó József dr. (1, 2), Molnár János (3), Zsigmondy. Vilmos (4, 5), újabban főkép Schréter Zoltán dr. (7), Weszelszky Gyula dr. (8, 13) Schafarzik Ferenc dr. (10, 12) és Pálfy Móric foglalkoztak. E vizsgálatok eredménye szerint az összes budai hévforrások, juvenilis vizekkel keveredő vadózus vizek, melyek egy egymással közlekedő több emeletre oszló vízmedencéből erednek és a Dunával párhuzamosan haladó főtörési vonal mentén törnek fel. Azzal a kérdéssel, azonban, hogy miképen alakulnának a viszonyok azon esetben, ha a hévforrásokat tápláló földalatti mélyvíztartót, tisztán csak a felszínre hullott és ezen mélységre csupán leszivárgás útján lekerülő meteorikus víz táplálná, mi úton-módon és mennyi idő alatt juthat le ezen víz, mekkora lehet a tárolt vízmennyiség? szóval mint a mélyvizeknek tisztán csak infiltrációs vízzel való táplálását érdeklő problémával nem foglalkoztak. Eltekintettem a mai Alföld helyén, a régmúlt geológiai időkben állott, majd elsüllyedt „Tisia" nevű őshegységet alkotó kőzetcsoportnak azon részétől, melynek víztartalma a hévforrások vízgyűjtő területéhez csatlakozva e hévforrásokat táplálhatják, továbbá a juvenilis eredetű vizek csatlakozásától is, hanem egyedül csak a vízgyűjtő területre hulló csapadék beszivárgott részével törekedtem a hévvizek földalatti thermális mélyvíz-tartójának táplálását megoldani, mivel számszerűleg — hacsak tájékoztató érdekében is — csupán a beszivárgó víz mennyiségét tudom meghatározni, míg az elsüllyedt őshegység, valamint a juvenilis eredetű vízmennyiségnek meghatározására eleddig kevésbbé reális adat áll rendelkezésemre. (Mádai 20, 22.) Ezt a gondolatot az a tény érlelte meg, hogy valamely forrásrendszer vízmennyiségváltozása, valamint a forrásrendszert tápláló vízgyűjtő területre hulló csapadékmennyiség változása között bizonyos összefüggés létezik; továbbá, hogy e változás *) Előadta a Magyar Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1930. május 14-én tartott szakülésén.