Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Horusitzky Henrik: Megjegyzések

Megjegyzések a vízjogról szóló 1885: XXIII. számú törvénycikk kiegészítésére és módosítására vonatkozó 1913: XVIII. számú törvénycikkhez csatolt miniszteri rendelethez. írta: Horusitzky Henrik. Az ember életének és kultúrájának egyik legfontosabb tényezője a VÍZ. Nem csoda, ha nemcsak a technika és a tudomány számos ágának homlokterében áll, hanem szükség volt arra is, hogy bizonyos vízügyi problémákkal a törvényhozás is ismételten foglalkozzék. így került törvényhozásunk elé az artézi kutak kérdése, amelyről az 1885: XXIII. számú törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról rendelkező törvény és az 1913: XVIII. számú törvénycikknek főleg az 1. és 3. szakasza s e törvény végrehajtási utasításának (Földmívelési minisztérium 1200. számú — 1914) 1., 9., 11., 12. számú paragrafusai rendelkeznek. Ezeket a törvényes rendelkezéseket kritika tárgyává téve, legyen szabad egynéhány hozzáfűzött megjegyzésemet a mélyen tisztelt Szakosztály elé bocsátanom és a kérdéssel kapcsolatos javaslatomat a Szakosztály figyelmébe ajánlanom. A törvénycikk 1. paragrafusa általában követelményként állítja fel artézi kútfúrások előtt a hatósági engedély megszerzését. A mellett, hogy szabályozza az artézi kútfúrások engedélyezésének mikéntjét, intézkedik törvény a vízhasználatról, amennyiben a 3. paragrafusban a vízpazarlás megakadályozásáról kíván gondoskodni. Előírja itt a törvény 3. szakasza és a végrehajtási utasítás 12. paragrafusa, hogy a csövet szükség esetén felfelé meg kell hosszabbítani, mindaddig, míg a vízkiömlés a szükségletet meg nem haladó mennyiségre csökken, vagy pedig a cső vízlezáró csappal látandó el. Ez utóbbi azonban csak akkor alkalmazandó, ha az artézi kút kavicsból, vagy szilárd kőzetrétegből nyeri a vizét, mivel ellenkező esetben a csappal való elzárás a kutat az eliszapolódás veszélyének tenné ki. Sajnos, számos artézi kútunk közül, melyek öntik magukból a kitűnő ivóvizet, csak kevésről vannak pontos feljegyzéseink a kút mélységéről és geológiai szelvényéről, tehát arról, hogy vize milyen rétegből ered. Ilyen módon a legtöbbször a hatóságoktól függ, hogy a vízpazarlás megakadályozásáról miképen intézkedik, a kutat elzáratja-e elzáró csappal, vagy sem. Artézi kútjaink legnagyobb százaléka homokos réte-