Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk

A Duna-Tisza-közi belvizek és hasznosításuk 51 nincsen olyan rossz szikes talajfajta az Alföldön, amelyet könnyen és hasznot hajtóan ne lehetne kihasználni. Tekintettel arra a körülményre, hogy a homokon, ahol ezek a szikes területek előfordulnak az altalajban elég vizet lehet kapni, semmi akadálya sincs annak, hogy ezt az eljárást általánosítsuk az egész Duna—Tisza-közén. De abban az esetben, ha csak a csapadék vizeket használjuk fel erre a célra, akkor is lehet kapni egy kaszálást és a kaszálás után egészen a hóesésig lehet a kaszálókat legeltetni. A második kihasználási mód a rizstermelés. Schmidt Rezső-féle rizstermelési eljárás a sziksós meszes tófenekekben. Rizstermelés. Magyarországban a rizstermelés eredete a török időkbe nyúlik vissza. A törökök a Temes és a Béga mocsaraiban termeltek rizst. A törökök kivonulása után a rizstermelés megszűnt és csak a mult század vége felé kezdődött újra, ismét csak a Temes és a Béga mentén és Bácskában. Bár az eredmények nagyon biztatók voltak, a termelés még sem tudott elterjedni. A rizstermelésnek legfőbb akadálya az volt, hogy nem volt megfelelő vetőmag és nem ismertek olyan eljárást, amely a mi hazai viszonyainkhoz alkalmazkodott volna, ezt a két feltételt oldotta meg Schmidt gazd. felügyelő úr. A rizstermelésnek az a módja, mely a melegebb klíma zónák alatt alakult ki, nálunk Magyarországon nem alkalmazható sikerrel, mert május hó, amikor az olasz eljárás szerint a rizst gyomlálni kellene, nagvon hideg. A gyomlálást pedig csak vízben állva lehet végezni, ami tekintettel a májusi fagyos napokra, sok évben majdnem kivihetetlen feladat. Az olaszországi eljárás szerint a rizst már márciusban, legkésőbb április elején vetik. Vetés után csak 10—15 napra kel ki, augusztusban virágzik és szeptemberben aratják. Legnagyobb baj hazánkban a rizstermelésre, hogy a március és április nem állandó klímájú hónapok. A vegetáció a hideg miatt, sokszor nagyon elkésik és ilyenkor a rizs fejlődése a száraz hónapokba marad és hiányos lesz. Az új eljárás szerint a rizs elvetés után nyolc napra már szép zöld vetés képét mutatja, ezért azután a vetéssel május elejéig lehet várni. Az új módszerrel a rizst nem kell gyomlálni, mert a gazt egy más eljárással pusztítják ki. Ezzel a rizstermelésnek két legnagyobb akadályát sikerült kiküszöbölni. Vető mag. Az új eljárás a hideg iránt érzéketlen és gyors fejlődésű turkesztáni vetőmagra van alapítva, melynek a májusi fagyok nem ártanak és nem is akasztják meg a fejlődését. Mindezek az előnyök lehetővé teszik számunkra azt, hogy a rizstermelés határait, észak felé, egészen a Bodrogig és a Szamosig kiterjesszük. Ennek a lehetőségnek ma rendkívül nagy gazdasági jelentősége van.