Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk

52 Treitz Péter: A Duna-Tisza-közi belvizek és hasznosításuk A rizs rendkívül bőven termő növény. Ázsiában állítólag ezerszeres magot is ad. Nálunk csak százszoros magról beszélnek a szakkönyvek. A hazai tapasztalatok szerint átlagban 8—16 q termésről szoktak beszélni. Az új vetőmag ebben a tekintetben is haladást jelent, mert a termés alsó határa 20 mázsa körül mozog s amellett még 30 mázsás termések sem ritkák. Ha ezután még tekintetbe vesszük, hogy mázsáját 35 pengővel lehet értékesíteni, akkor világos, hogy a rizstermelés a mai nyomasztó gazdasági viszonyok között nagyon fontos kérdéssé válik. Magyarország 12 millió pengő értékű rizst importál évente, ezen kívül ha olcsóbbá tehetjük, akkor még több értékűt is lehetne termelni, sőt a termésből a környező államokba exportálni is lehetne. Még egy kérdést kell tisztázni, hogy állításom komolyságát alátámasszam, nevezetesen azt, hogy rizstermelés berendezési költsége nem olyan nagy, mint az olasz módszer szerint való termelésnél. A régi módszer szerint beruházási költség holdankint 200—600 pengő között mozgott, míg az új módszernél csak 60—90 pengő. Végül még a vízszükségletre vonatkozólag is nagy és előnyös változást jelent az új módszer, amennyiben amíg az olasz módszer szerint a Békéscsaba melletti rizsföldeken 2000—4000 mm vízszükségletet állapítottak meg, addig az új módszer szerint csak 1000 mm-ről kell gondoskodni és ebből is 300—360 mm-t a csapadék vizek pótolnak. A tényleges pótlás tehát 640—700 mm. Ez pedig olyan feladat, melyet az egész Duna-Tisza közén könnyen meg lehet oldani. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a rizstermelés Csonka-Magyarország boldogulásának igen fontos faktora lesz, mert épen azokat az eddig terméketlen területeket változtatja át hasznos és nagy jövedelmet hozó szántóföldekké, melyek eddig teljesen terméketleneknek tartattak és a gazdaságnak csak tehertételeként szerepeltek. Magyar mezőgazdáké az érdem, mert szorgalmas és kitartó munkásságukkal sikerült nekik ezeknek az eddig terméketlen, meszes, sziksós területeknek gazdasági hasznosítása és gazdagon jövedelmező területekké való átalakítása. Ezután már a magas kormány feladata lesz ezeket a módszereket a nagygazda közönséggel megismertetni és olcsó, hosszúlejáratú kölcsönt adni a szükséges berendezések végrehajtására. Reméljük, hogy vezető államféríiaink ennek a két kihasználási módnak nagy közérdekű voltát átérzik és lehetővé teszik a nagygazda-közönségnek, hogy ezt a bevált két eljárást mielőbb saját boldogulásukra felhasználhassák.