Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

26 Pálfy Móric dr. mának déli szélén, részint a felszínen, részint a fúrásokban talált gránit a neogén medence széle alatt nyugat felé is tovább húzódik. Víztartóréteg gyanánt, amint a fentebbiekben láttuk, a pécsi fúrásokban a szarmata képződmények szerepelnek, amiknek vízbősége azonban a Városi Vízmű víztartórétegeinek vízbőségét nem éri el. A szarmataképződményekből itt a víz csak mintegy 124—125 m abs. magasra emelkedik, míg a Városi Vízműnél 131 m-re. A szarmata mészkő víztartalmára érdekes adatot szolgáltat a pécsbányatelepi Széchenyi-akna, ahol a mészkőben lévő vizet kitermelik s Pécsbányatelep és Mecsekszabolcs vízellátására használják fel s egyúttal a bányát is víztelenítik vele. A vizet itt jelenleg az V-ik mélyszint felett 10 m-rel, tehát 355 m mélységben, — 132 m abs. magasságban termelik, azonban a kitermelés helyét közelebbről a Vl-ik mélyszintre, 425 m mélységbe fogják lesüllyeszteni. Az innen kitermelt víz mennyisége volt: 1925-ben átlag 1869 liter/perc, napi 2691 m

3 1926-ban átlag 1695 liter/perc, napi 2440 m

3 1927-ben átlag 1634 liter/perc, napi 2352 m

3 1928-ban átlag 1628 liter/perc, napi 2344 m

3 1929-ben átlag 1212 liter/perc, napi 1745 m

3 Látjuk tehát, hogy bár még mindig elég tekintélyes a kitermelt víz mennyisége, az évről-évre csökken. Hogyha a szarmataképződményekben lévő víz származását keressük, azt sem a pécsi fúrásoknál, sem a Széchenyi-aknánál nem származtathatjuk a felettük lévő vízgyűjtő területről, mert ez mindkét helyen olyan csekély, — épen úgy, mint a Városi Vízműnél is — , hogy az arra hulló összes csapadék sem tudná fedezni a kitermelt vizet. Azért itt is fel kell tételeznünk, hogy a szarmataképződménynek a hegység szélén lévő része összefüggésben van a hegység lábától távolabb levő bő víztartó medencével és úgy a pécsi fúrások, mint a Széchenyi-akna abból nyerik vizüket. A Széchenyi-aknából kitermelt víz csökkenésének okát minden valószínűség szerint annak lehet tulajdonítani, hogy a mészkőből nagyobb volt a víz kitermelése, mint az utánpótlás s ezáltal a szarmata medencében a víz nívóját lassan lejjebb szállították. A PÉCSI ÉS PÉCSKÖRNYÉKI FÜRÁSOK GEOLÓGIAI ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA. Az elég nagyszámú pécsi és pécskörnyéki fúrások az altalaj kifejlődésének pontosabb ismeretéhez — sajnos — nem nyújtanak annyi pontos és megbízható anyagot, amit e fúrásoktól várni lehetne, ha azokat