Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

Adatok Pécs környékének hidrológiájához 27 kellő gondossággal végezték volna. Ennek legfőbb oka az, hogy a kövületes rétegekből nem gyűjtötték össze a kövületet, fúrási minta is kevésből áll rendelkezésre, a meglévő szelvényrajzok bejegyzései pedig az átfúrt kőzet minőségét illetőleg teljesen megbízhatatlanok. Mindennek dacára megkísérlem összefoglalni a fúrások adatait s azokból némi következtetést levonni a Mecsekhegység aljában lévő fiatal harmadkori medence szerkezetére és fejlődésére. Ezeknek a következtetéseknek egyrésze természetesen még bizonytalan, kövületekkel nincsen is kellőleg alátámasztva s így a következő feltárások azokat még módosíthatják. A felsöpontusi emelet homokból és homokkőből álló Congeria rhomboidea szintje van csak Pécsen és Pécstől nyugatra a Városi Vízmű környékén a felszínen, amit minden egyes fúrás felső részén megtaláltak. Az alatta lévő vastag, agyagból és homokos agyagból álló szint, amiből a Városi Vízmű fúrásából Limnocardium cfr. hungaricum I1ÖRN, L. cristagalli ROTH, a Villanytelep fúrásából a Congeria cfr. Partschi CZJZEK és egy micromelania kerültek ki, a felsöpontusi emelet mélyebb szintjét képviselik. Ez a szint a felszínre seholsem nyúlik ki, de megvan minden fúrásban, a medence belseje felé lévőkben mind jobban kivastagodva. A Városi Vízmű fúrásaiban alsó részén még egy vörhenyes barna, homok és kavicsos homokból álló kb. 30 m vastag pad van, amit még a felső pontusi emeletbe számítok. Kelet felé ez a pad megszakad s a pécsi fúrások egyikében sem találták meg. Az alsó pontusi emelet idején a regredáló tenger már valószínűleg nem érte el azt a területet, amelyre a szóban lévő fúrások kiterjednek, mert lerakódásait egyetlen fúrásban sem sikerült kimutatni, bár Pécstől keletre és északkeletre a felszínen vannak. Pécsett az alaphegységhez közelebb eső fúrásokban (a Sertéshízlaló, M.Á.V., D.Q.T. és Villanytelep) bizonyosan hiányzik, mert ott a felsöpontusi agyagrétegek alatt közvetlenül a szarmatamészkő következik. Az alaphegységtől távolabb, a Sátortábor fúrásában a felsöpontusi agyagrétegek és a kövületes szarmatarétegek között fordulnak ugyan elő homokrétegek, amik esetleg az alsópontusi emeletet képviselhetik; kövület azonban nem került elő belőlük. Teljesen problematikus a Városi Vízmű kútjaiban a felsöpontusi emelet rétegei alatt lévő fluviatilis szerkezetű rétegcsoport kora, ami tartozhatik az alsópontusiba, de képviselheti a szarmatát is. A szarmata emelet idején a város szélén mészkő rakódott le s azt találták az alaphegységhez közelebb eső fúrások közül a keletebbre lévőkben (Villanytelep, M.Á.V.), de már a kissé nyugatabbra eső Sertéshiz-