Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

22 Pálfy Móric dr. címmel. ÁGH szerint 3 m lösz után 3—63 m között a pontuszi rétegeket fúrták át, amiből kövülettöredékeket és kőmagvakat említ. A meglévő szelvényrajz szerint 34 m-ig sárga homok, homokkő és kavics váltakozó rétegein haladt át a fúró. Ezeket a rétegeket találjuk a pontusi felszíni kibúvásában is úgy a Hadapródiskola, mint a Pécs-bányatelepi út mellett a felszínen is, mint a pontusi rétegek felső színtáját. 34—62 m között kevés világoskék agyagos homok, majd pedig agyagréteg következett. Alig lehet kétség aziránt, hogy ez a 34 — 62 m között teljesen egyneműnek jelzett világoskék agyagréteg egykorú a tortyogói fúrások felső színtájának homokos agyagrétegeivel és a többi pécsi fúrásban is meglevő agyaggal s a felső pontusi emelet alsó szintjét képviseli. A pécsi fúrások között — eltekintve a németiirögitől, ahonnan a szelvény csak részben ismeretes — ez a fúrás van legközelebb a Városi Vízmű területéhez, azonban itt az agyagréteg alján azt a barna kavicsos homokréteget, ami ott kb. 30 m vastagságban olyan jó víztartónak bizonyult, már nem találták meg, sem pedig az alatta levő szintén jó víztartó fluviatilis rétegcsoportot sem. Az agyagréteg alatt 62—77 m között 15 m vastagságban már szarmata mészkő következik. Ez alatt pedig 97—130 m-ig agyag, homok, kavics és homokkő váltakozó rétegei következnek, amik ÁGH szerint még a szarmata emeletbe tartoznak. Eszerint tehát a szarmata rétegek összes vastagsága mintegy 35 m, de — amint látjuk — ebből csak 15 m a mészkő, míg alatta a szarmata többi része már agyag, homok, kavics és homokkő alakjában van kifejlődve, ezzel ellentétben a Havi Boldogasszony hegyen a szarmata emelet tisztán mészkővel van képviselve és vastagsága itt valószínűleg eléri az 50—60 m-t is. ÁGH a szarmata rétegekből a Tapes gregaria-t, Cardium obsoleíum-ot és C. plicatula-t sorolja fel. A szarmata rétegek alatt 97.30 m-től homok, gránit és porfirkavicsos homok, márga és agyag váltakozó rétegei következnek 102 m-ig. A 90'—100 m között levő kavicsos homokrétegből ÁGH két nagyobb faj osztrea töredékét említi fel, míg a rétegsorozat iszapolási maradékából KOCSIS JÁNOS meghatározása alapján a Polystomella crispa LINNÉ és Rotalia beccarii LINNÉ foraminiferákat és két Citlierea sp.-t említ. Ezek alapján ÁGH e rétegcsoportot a felső mediterránba sorozza. 102 m-en alul a ZSIGMONDI BÉLA cégtől beküldött fúrási szelvényben, egészen a 144 m-ben elért gránitig, vereses és kékes kő van jelezve, ami valószínűleg azonos lesz a Villanytelep alsó részéről leírt konglomerátummal, szórványai ennek is a zöldesszürke homokkőből és gránitból állhatnak s korát itt is — feltételesen — az alsó mediterránba tehetjük. Alatta, 114 m-en alul gránitot talált a fúró, amibe még 5 m mélyen hatoltak be. A kút 24 óránként 240 m

3 15° C hőmérsékű vizet ad. S. A Dunagőzhajózási társulat fúrása. (L. 4. ábra.) A pécsi vasúti