Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Dudich Endre dr.: Az aggteleki barlang vizeiről
180 Dudicli Endre barlangtanulmányai (2.) alapján újabban részletesen foglalkozott (3.). Amit erről a kérdésről itt tudnunk kell és lehet, röviden a következőkben foglalhatom össze. A barlang keletkezése nyilván búvópatakra vezethető vissza, tehát a barl ang eredet e szerint vizesbarlang^ (Wasserhöhle), mégpedig folyóvTzú barlang (FlusswasserTToKleT. Cholnoky szerint a barlangi üregek keletkezése az interglaciálisban történt meg, amikor a barlang patakja a városi terraszok szintjében folyó Jósvába ömlött. A postglaciálisban a Jósva, erózióbázisának süllyedése következtében, völgyét kimélyítette és mai völgytalpát érte el. Ennek az lett a következménye, hogy a mellékvölgyek is gyorsabban mélyítvén be magukat, mint ahogy a barlang fejlődött, a barlangba egyrészt kevesebb víz jutott, másrészt pedig a bejutó víz is eltűnt a mészkő hasadékaiban és mint forrás bukkant ki a völgytalp szélein. A barlang tehát az interglaciálisban fejlődött ki, a második glaciálisban teljesen kialakult. A postglaciálisban indult meg az a folyamat, amelynek eredményeképen a barlangot jórészt elhagyta a víz, a városi terraszok szintjében lévő vízkifolyása eltömődött és megkezdődött a barlang átalakulása kétszintes, emeletes barlanggá. (Etagenhöhle). A barlang megszűnt aktív folyóvizes barlang lenni, de még ma sem egészen víznélküli, inaktív barlang, hanem köztes helyzetet foglal el, átmeneti stádiumban van a vizes „Höhle" és a víztelen „Grotte" közt. g Aktív vizes barlangokban a cseppkőképződésnek nem kedveznek a viszonyok, ezért valószínű, hogy Cholnoky feltevései értelmében az aggteleki barlang cseppköveinek kora is csak a második glaciális végéig nyúlhatik vissza. Azt mondhatjuk, hogy a barlang vízjárására vonatkozó megfigyeléseink, összekapcsolva a vizek kifolyásának kérdésével, a legteljesebb mértékben támogatják £Jwlnoky. feltevésének lényegét, vagyis azt, hogy az A. ggtelek i .Jbarlamt. fejlődése folyamán nu^szüttt . eg y sz er-«, cg^SaintoB hn-rinny -icauL. és emel etes, kétszintes barlanggá alakult át. Hogy ez az alsó szint csak repedések, hasádékszerű üregek rendszeréből áll-e, vagy pedig már barlangnak nevezhető üreget vájtak, oldottak ki ott a vizek, nem tudjuk. A második nyelőn keresztül némi robbantások árán talán megközelíthető lenne ez az üreg, melynek léte, vagy nemléte esetleg Zröívös-ingával kipuhatolható volna. A PATAKMEDER SAJÁTSÁGAI. A patakmeder alakulása úgyszólván lépésről-lépésre változik. Egyrészt a mészkő ellenállóképességétől, másrészt a hordaléktól, stb. függ. Vannak helyek, ahol a csupasz 3) Ezt a megkülönböztetést, bár nem helyes, sokszor használják a barlangtani irodalomban.
