Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Dudich Endre dr.: Az aggteleki barlang vizeiről

Az asijtteleki barlang vizeiről. 181 mészkövön folyik a víz, másutt hosszú területen agyag, iszap borítja a víz fenekét. Sok helyen kavicsot találunk a mederben, amelyre vékony iszapréteg rakódhatik, vagy pedig a vízből kiváló mész rakódik rá és cementálja össze a meder mészkövével. A Retekágban sok az egészen aprószemű kavics és a homok. 4 Számos helyen, főleg a barlang nagy tetőomlásaiból keletkezett „hegyek" környékén a vizek vad sziklatömbök alatt és felett haladnak át. Szabályos mederkeresztmetszetről alig beszélhetünk. Nagyobb hirtelen szintesés csak két helyen van. Az egyik a „Malomgát", amely egy kb. 35—40 cm magas, már bekérgezett csorgó, a másik pedig a „Törökfürdő" (1000 m) után következő 2 m magas vízesés. A meder szélességéről sem lehet semmi általánosan jellemzőt mondani, mert ez is a barlang üregének tágasságától, a fenékkőzet minőségétől stb. függ és az időben is változik. Az Acheron és a Styx szélessége általában 1—2 m, csak egyesülésük előtt szélesebbek. Az egyesült vizek legszélesebbek a 7. híd (kb. 400 m) és a Törökfürdő (1000 m) közti szakaszon, ahol szélességük eléri az 5—6, sőt egyes helyeken a 10 m-t is. A patakmeder fenekét és oldalait alkotó mészkősziklákon, továbbá a mederben fekvő sziklatömbökön, stb. jól megfigyelhetők az erózió különböző fajtáinak munkái, amelyekre, sajnos, eddig nálunk a barlangkutatók igen kevés figyelmet fordítottak. A VIZEK MÉLYSÉGE, VÍZÁLLÁSOK, VÍZMENNYISÉG, VÍZSEBESSÉG. A vizek mélysége a barlang különböző helyén rendkívül különböző és a meder konfigurációja, valamint a mindenkori vízjárási viszonyok szerint változik, sokszor igen kis távolságokon nagy különbségeket mutat. A szélsőségek egyrészről pár centiméter, másrészről 2.5—3 m (Sóhajok hídja = 21. híd). Ahol a patakmeder hosszú darabon meglehetősen egyenletes, például a „Nádorút" környékén, ott az átlagos vízállás 30—50 cm. A „Nehéz útban" számos mély, katlanszerű erózióvájta mélyedést találunk, amelyeknek vize sok esetben 1.5—2 m mély. A Magyar Barlangkutató Társaság és a Magyarországi Kárpátegyesiilet elnökségének indítványára a m. kir. földművelésügyi minisz•) Itt emlékeztetek arra, hogy Vass Imre térképén a „Zsomboly" és a „Ravaszlyuk" közti terület egy része „Kavicsos" jelzést visel. Talán innen kerül a sok kavics és homok a Retekágba.