Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Böhm Woldemár: Az Ipolymedence árvizi helyzete

156 Böhm Woldemár lyik le; ez ismét a hullámtér rohamos feliszapolódására és a már fentebb említett többi körülményre mutat. A görbék alsó szakasza közel egybeeső annak jeléül, hogy a kis- és középvizi mederben számottevő változás nem volt. Sőt a tartóssági görbék szerint a meder kimélyülésére itt is meg van a hajlam. A kapott eredmények természetesen nem vehetők szigorúan számszerűen. De ha kimondjuk, hogy az úrvizszin átlagos emelkedése a vizmennyiséggörbék szerint kerek 30 év alatt 40—50 cm, vagyis évente kb. 1,5 cm, közel járunk a valósághoz, mert a 13 évi időközt képviselő tartóssági görbéken ennek 13 X 1,5 ^ 20 cm felelne meg s tényleg ennyit is kaptunk. A két módszer adta eredmények feltűnően egyeznek. Vizsgálódásaink arra mutatnak, hogy az árvizek szintje emelkedik, míg a közép és kisvízi meder szinte változatlan, sőt némi berágódást mutat. Ennek azonban könnyen adhatjuk magyarázatát. Az Ipoly völgye széles, feltöltéses medence, melynek közepén keskeny szalagként húzódik a folyómeder. A völgy két oldala laza felépítésű és vizerekben roppant gazdag. A betorkolló igen nagy esésű patakok és erek már kisebb esőzésnél is hatalmas hordaléktömegeket mozgatnak meg, de terhüktől a a lapos fővölgy peremén, ahol az esésváltozás miatt elragadó erejük hirtelen lecsökken, kénytelenek megválni. 2) így a fővölgy mindkét oldalán, a dombok lábánál hordalékkúpok sorakoznak. Ezek a hullámteret fel2) V.o. Papp F.: Hidrologiai megfigyelések a Börzsöny hegységben. Hidrologiai Közlöny IX. k. 94—95. old. Vaszary főerdőtanácsos levelének idézetei.